A Fiumei úti Sírkertben, a történelmi zászlók bevonulásával vette kezdetét a gróf Batthyány Lajosra és az aradi tizenhárom tiszteletére rendezett megemlékezés a mártír miniszterelnök síremlékénél, majd a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Junior Prima Díjas leánykara adta elő a Himnuszt, a Budapesti Helyőrség Zenekar kíséretében.

Az összetartozás ereje

Simicskó István honvédelmi miniszter ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti emlékezet a legfőbb forrása a nemzeti érzésnek, mely egyben összetartozásunk kifejeződése is. Ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló akadályokat – tette hozzá. Az aradi vértanúk látták, felismerték a bajokat, döntöttek és cselekedtek, amikor annak ideje volt, akár életük feláldozásával is.

A miniszter elmondta: „A nemzet 1848-49-ben megértette és megérezte, hogy összetartozunk. Átélte, hogy a szabadságot csak együtt kereshetjük, és csak együtt szerezhetjük meg. A szabadságharc megannyi csatájában – és bizony a leverésében is – új nemzet született a régiből.” Hozzátette, hogy a súlyos harcokkal járó másfél év a nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt.

A hazánkat védenünk kell

Nemzeti egységünket a közös múlt, a közös kultúra és a hazáért áldozó nagyjaink emlékezete adja, és bármilyen világképpel rendelkezünk, tisztelnünk kell őseinket és az általuk örökül hagyott értékeket. Szeretnünk, szolgálnunk és védelmeznünk kell a hazát, melyet létrehoztak.

A megtorlás áldozatai emlékére koszorút elhelyező állami hivatalok és közjogi méltóságok között a Józsefvárosi Önkormányzat nevében Sára Botond alpolgármester emlékezett meg az életüket a hazáért áldozó hősökről.

Az állami ünnepséget követően Józsefváros önkormányzata is megtartotta kegyeleti megemlékezését a szabadságharc mártírjai tiszteletére. A Batthyány-mauzóleumnál Sántha Péterné és Sára Botond alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját és néma főhajtással tisztelegtek a vértanúk előtt.