A cél minden esetben, hogy a rablások számának csökkentése és az üzletekben dolgozó alkalmazottak védelme. A rendőrségi kisokos azonban arra is ad tanácsot, hogy a megtörtént bűncselekmény után hogyan viselkedjenek helyesen az érintettek.

Az üzlethelyiség kialakításánál a rendőrség azt ajánlja, hogy a non-stop nyitva tartás éjszakai időszakára zárják az ajtót és kiadó ablakán keresztüli szolgálják ki a vevőket, valamint érdemes pánik gombot beszerelni, ami szintén nagy biztonságérzetet ad.

Ha az átadóablakos megoldás nem lehetséges, a távfelügyeleti rendszerbe való bekacsolódást ajánlják a rendőrök. Az elterjedtebb, azonban kevésbé hatékony helyi riasztó rendszer a szakértők szerint az elkövetőkből kiszámíthatatlan reakciókat válthat ki, agresszivitása fokozódhat.

A rendőrök munkáját nagyban segíti az is, ha a riasztórendszer mellett kamerával rögzítik a boltban zajló eseményeket. Budapesten számos helyen, így Józsefvárosban is működnek térfigyelő kamerák, amelyek szintén az ott dolgozók, vásárlók védelmét szolgálják.

A rablások során leggyakrabban készpénzt szeretnének, amelynek megszerzése megnehezíthető a különböző időzáras, vagy pénzbedobós trezort tartalmazó széfek használatával. Segíthet akár egy olyan lemezszekrény is, amelybe az alkalmazott a nagyobb címleteket tudja betenni, de azt kinyitni csak a tulajdonos képes, így a rabló csak a pénztárban található váltópénzt tudja elvinni.

A rendőrségi tapasztalatok szerint a zárás előtti időpont kritikus, így az üzemeltetőket arra kérik, hogy még zárás előtt, akár több alkalommal vegyék magukhoz a bevételt, vagy a veszélyeztetett időszakokban emeljék a kiszolgálói létszámot. 

Az üzletekben dolgozóktól azt kérik, kísérjék figyelemmel a munkahelyük környékén gyanúsnak ítélhető személyeket, jegyezzék meg megjelenésüket, mozgásukat, és a személyleírásukat. Gyanús alakok lehetnek azok, akik zavartan viselkednek, észlelhetően vagy feltételezhetően konkrét cél nélkül érkeztek az üzletbe, illetve viselkedésük eltér az adott környezetben megszokottól. Akik környezetükkel össze nem egyeztethető öltözéket viselnek, például olyan sísapkát, amely lehúzása után álarc is lehet. A gyanús személyekről mihamarabb adjon tájékoztatást munkahelyi vezetőjének, vagy a helyi rendőrségnek, polgárőrségnek.

Gyengülő ügyfélforgalom, például nyitás–zárás, ebédidő esetén fokozzák éberségüket. A nagyobb összegű pénzkezelést pedig minden esetben végezzék az ügyfélforgalom elől elzárt helyen. Az üzletben foglalkoztatott biztonsági őrrel hangolják össze külső szemlélő számára nem észlelhető vészjelzéseiket. Az őrt pedig minden esetben tájékoztassák a gyanúsnak vélt észrevételeikről, személyekről.

Ha mégis bekövetkezik a rablás, a támadó utasításainak vonakodás nélkül tegyenek eleget. Viselkedésükkel tűnjenek közreműködőnek, ugyanis az elsődleges cél az élet és testi épség megóvása. Lehetőség szerint tanúsítsanak nyugalmat és a lehető legkevesebb pénzt adjuk a rablónak. Indítsuk be a riasztórendszert, amire ha előbb nincs lehetőség akkor tegyük meg, amikor a pénzt elkezdjük pakolni.

A rablási estek többségében az elkövető már a közvetlen előkészületi fázisban feszült lelkiállapotba kerül, mely az elkövetés kezdetétől jórészt tovább fokozódik. Kerüljék el a támadó szemszögéből félreérhető, vagy indokolatlanul gyors mozdulatokat.

Figyeljék meg alaposan a támadót és kövessük a menekülési útvonalát, eszközét. Azonnal tárcsázzák a 107-es vagy 112-es hívószámot és ne változtassák meg a bűncselekmény helyszínét.

A fenti tanácsok összegzik a legfontosabb tudnivalókat és magatartási szabályokat melyeket célszerű követni annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek illetve súlyosabb tragédia nélkül történjenek meg a kisüzletek sérelmére elkövetett rablások. 

Az ajánlások összessége honlapunk hirdetményei között megtekinthető.

http://old.jozsefvaros.hu/hivatal_hirdetmenyek/150