Réthelyi Miklós, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, a Magyar Orvostörténeti Társaság elnöke beszédében vázolta Korányi pályáját, családjának történetét, méltatta működését, tudományos munkásságát. Kiemelte: a jeles orvos irányítása alatt kezdődött meg a vesebetegek széleskörű, a gyógyászat szempontjából minden területre kiterjedő diagnosztikai kezelése, és az ő elévülhetetlen érdeme az élet teljességét figyelembe vevő – úgynevezett holisztikus – belgyógyászati gondolkodás megteremtése is. 

A megemlékezést követően – amelyet Bolya Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára kobozjátéka tett színesebbé – a Korányi család síremlékénél szakmai szervezetek és a leszármazottak mellett koszorút helyezett el többek között Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere is.

Korányi Sándor 1866. június 18-án született Pest-Budán. Iskolateremtő tanáregyéniségként az őt követő orvosgeneráció vezető belorvosainak többsége az ő tanítványa volt. Kiemelkedő munkájának elismeréséül az Akadémia tagjává választották, 1930-ban pedig megkapta a kor legjelentősebb hazai tudományos és kulturális kitüntetését, a Corvin-láncot. A modern veseélettan és vesekórtan egyik megalapítójaként tartja számon az tudománytörténet. Nevét utca viseli Józsefvárosban.