Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Az Angyalok nem sírnak

A forradalmat idézi az évad nyitódarabja a Turayban

2016. szeptember 21. szerda

Szeptember 24-én mutatja be a Turay Ida Színház Az Angyalok nem sírnak című drámát, amely egy katartikus ’56-os történetet dolgoz fel. A darabról – amely a forradalom forrongó időszakát sűríti össze két napban – Kiss József rendező mesélt lapunknak.

Kiss József tíz évvel ezelőtt írta meg Az angyalok nem sírnak című drámáját, a forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. „Úgy gondoltam, hogy ennyivel tartozom azoknak az embereknek, akik meghaltak a forradalomért. Fel akartam dolgozni, hogy mi és hogyan történhetett akkor, melyek lehettek azok a lelki momentumok, motivációk, amik az embereket abba az irányba sodorták, hogy feláldozzák az életüket. Különleges napok voltak azok, érezhető volt, hogy valami rendkívüli történik ezzel a nemzettel. Mindenkinek, aki akkor élt, meghatározó volt az a pár nap, se azelőtt, se azóta nem tapasztaltak ilyen megindító és lelkesítő eseményeket” – mesélte a darab keletkezéséről lapunknak Kiss József író, rendező, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője. 

„Az ősbemutatót 2006-ban tartottuk Darvasi Ilona jóvoltából a Turay Ida Színház produkciójaként” – folytatta a rendező. – „Majd 2007-ben a Szolnoki Szigligeti Színházban is bemutattuk. Most pedig a Turay Ida Színház ismét műsorra tűzte, új szereposztással. Benkő Péter az egyedüli színész, aki tíz évvel ezelőtt is játszott a darabban.”

A dráma az 1956-os forradalom forrongó időszakát meséli el. Kiss József elmondta: nem a cselekményen van elsősorban a hangsúly, az emberi lélek mélyét igyekszik feltárni, ott megragadni 1956 lényegét. Egyszerű a történet: két fiatal felkelő puskával a hátán beront egy pesti lakásba, aminek nagyon jó a fekvése, onnan akarnak lőni az oroszokra. Két nő van otthon, egy lány és a mostohaanyja.

Ők négyen sorsszerűen megismerik egymást. Majd hazaérkezik az apa, akiről kiderül, hogy ávós. És elindul egy önvizsgálat, önmarcangolás, egymás igazságainak megkérdőjelezése, a saját igazságuk nyílt kimondása, ami hétköznapi helyzetben nem történhetne meg. A végén pedig egy különös fordulat következik be. „Amikor tíz évvel ezelőtt megmutattam a darabot Lázár Ervinnek, elolvasta, és azt mondta: nagyon tetszett, különösen – mondta ő – az a Lázár Ervines fordulat a végén. Ez a csavar megadja az egésznek a végső ízét és meghozza a katarzist.” – zárta szavait Kiss József.

Fotó: Turay Ida Színház/Kárpáti Zsuzsa

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben