Benyovszky Móricnak, a kalandos életű magyar nemesnek alakját már saját korában legendák lengték körül. Az élete rövid 45 esztendeje alatt katonatisztből lázadó, szökött hadifogolyból világutazó és felfedező, majd Madagaszkár királyává váló férfi, akinek Mária Terézia grófi címet adományozott, mindig is foglalkoztatta a művészeket, kutatókat, több nemzet tekintette őt saját fiának.

Ám Benyovszky páratlanul eseménydús pályája még ma is rejteget feldolgozatlan momentumokat, így többek között ezekre is megpróbált fényt deríteni az a tudományos konferencia, amit az Országos Széchenyi Könyvtár nagytermében rendezett a józsefvárosi székhelyű Benyovszky Móric Társaság szeptember 26-án.

Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó és kormánybiztos nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy mai rohanó világunkból nézvést szinte hihetetlen, mi minden bele nem fért Benyovszky rövid életébe, és milyen elképesztő távolságokat utazott be korának kezdetleges viszonyai között.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár pedig a gazdag életútból az emelte ki, hogy Benyovszky mélyen hitt a szabadság ösztönző erejében.

Dr. Hoppál Péter kulturális államtitkár példaként állította a szabadságszerető gróf alakját a mai magyar társadalom elé, míg Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete - a jelenlévő cseh és szlovák kollégája nevébe is felszólalva - Benyovszkyt igazi visegrádi szimbólumnak nevezte. Kiemelte, alakját lengyelek, szlovákok és magyarok egyaránt magukénak érzik, így jellegzetesen közép-európai ember, aki személyében egyesítette a régió nemzeteit.

A konferencián előadások hangzottak el Benyovszky életéről, amelyek anyag rövidesen elérhető lesz a www.benyovszky.hu honlapon.

Az esemény délután a Pesti Vigadóban folytatódott, ahol irodalmi művek mellett részletet mutattak be a Benyovszky című zenés darabból, amelynek várható bemutatójára a jövő évben kerül sor a Pesti Magyar Színházban.