IV. Károly tragikus hős volt, aki olyan helyzetben kereste a béke útjait, amikor a szövetségesei győzelme legalább akkora veszélyt jelentett volna a Monarchia népei számára, mint az antant sikere - hangsúlyozta Balog Zoltán a kiállítás december 19-ei megnyitóján. Az utolsó magyar király egyike volt azoknak, akik szerint a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást. Nem lett béke, és a lövészárkok poklában életre kelt totális eszmék – a nemzeti és nemzetközi szocializmus diktatúrái – alapvetően változtatták meg Európa képét – fogalmazott a miniszter.

Napjainkban – amikor Európa és ezen belül is a Visegrádi Négyek egymásra találásának idejét éljük a hagyományos értékek jegyében – különösen fontos IV. Károly története és üzenete: a megmaradáshoz békére és együttműködésre, önrendelkezésre és olyan közös életre van szükség, amelyben mindenki megtalálja a saját helyét – emelte ki Balog Zoltán. Majd hozzátette: az elmúlt évek munkájának eredményeként Közép-Európa nemzetei többé nem könnyen becsapható áldozatok, nem nagyhatalmak játszóterei, hanem önálló szereplők, akik képesek az érték- és érdekvédelemre.

Sántha Péterné lapunknak elmondta: nagyon jó gondolat volt a múzeum részéről, hogy Habsburg Károly megkoronázásának 100. évfordulója alkalmából kiállítást szervezett.

„A teljes magyarság várakozással készült a koronázási ünnepségre, mert úgy hitték az emberek, hogy visszajönnek a boldog békeidők. Sajnos a történelem ezt másként írta meg” – fogalmazott az alpolgármester.    

Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy a koronázás a hagyomány és a modernitás találkozásának egy olyan pillanata volt, amikor a világháború, a birodalom és Magyarország jövője sem dőlt még el.

Hozzátette: Károlyt és családját elfeledte Magyarország, ezért is alkottuk meg ezt a kiállítást. Habsburg György az eseményen felidézte, hogy nagyapja, IV. Károly katona volt, tudta mit jelent a háború, ezért is akart véget vetni a vérontásnak. Mint mondta: kevés ideje volt felkészülni az uralkodásra, alig 27 évesen lépett elő trónörökössé, két évvel később pedig trónra kellett lépnie.

A tárlat Ferenc József halálától követi nyomon a koronázási ceremónia előzményeit, kitérve a trónöröklés kérdésére, valamint a háborús helyzetre is, amelyet jellegzetes frontemlékek és fegyverek elevenítenek fel. Köztük egy ugyanolyan típusú revolver is, amilyennel Gravilo Princip agyonlőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban. Külön terem foglalkozik a ceremóniával.

Itt, a számos díszöltözet, fotó és dísztárgy mellett látható a koronázási jelvények tárolására használt vasláda is. A trónszékek mellett megtekinthető Mátyás király trónkárpitja, amely IV. Károly és felesége, Zita mögött borította a templom falát. Az 1916. december 30-i ceremónia az első olyan magyar történelmi esemény volt, amelyről gazdag, addig páratlan hosszúságú filmes dokumentáció készült. A koronázási film rendezője a később a Casablancával 1942-ben Oscar-díjat nyert Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt - hangsúlyozta Tomsics Emőke. A tárlat március 19-ig látogatható.