„Józsefvárosban sok kitüntetésre érdemes ember van, ezért is évről évre abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon nehezen döntünk, ki legyen az idei kitüntetett.” – mondta beszédében Kocsis Máté. A polgármester hangsúlyozta, azért fontosak ezek a kitüntetések, hogy legyen nyoma annak, ha valaki a kerületben alkot maradandót. „Büszkék vagyunk rájuk.” – emelte ki, majd hozzátette: fontos, hogy a kitüntető úgy tudja átadni a díjakat, hogy felnéz a kitüntetettekre.

Vastaps kíséretében vehette át a Díszpolgári címet Tátrai Tibor a József napra szervezett ünnepségen a Nemzeti Múzeumban. Az ismert és méltán népszerű zenész ugyanis több mint 30 éve él a kerületben, így kiemelkedő munkájával Józsefváros hírnevét is öregbíti. Első profi zenekara a Kárpátia volt 1969-ben. A következő évben tagja lett a Tűzkerék zenekarnak, melyet Radics Béla hozott létre. Ezután következett a Juventus, majd Orszáczky Jackie hívta a Syrius együttesbe játszani. Később zenélt Török Ádámmal a Miniben, majd az Olympia zenekarban Charlieval, s ebből a formációból alakult a Generál együttes. Az Új Skorpióban együtt játszott Frenreisz Károllyal, Szűcs Antal Gáborral. A Skorpió feloszlása után a Hobo Blues Band-ben kötött ki. Tátrai Tibor és a Hobo Blues Band három tagja megalapította a Radics Béla Emlékzenekart. 1985-ben Török Ádámmal létrehozták a Tátrai-Török Tandem nevű formációt. A Tátrai Band 1987-ben indult el. A rendkívül aktív művész jelenleg a Latin duó és a Tátrai Trend együttes gitárosa. „Tibusz” kötődése a zenéhez, saját szavaival: „Talán azt a pillanatot szeretem a legjobban, amikor kilépek a színpadra. Kezembe veszem a gitárt, s ugyan még semmit nem játszom, a közönség morajlik, valaki tapsolni kezd, a többiek átveszik. Érzem a várakozásukat; benne van a levegőben, hogy szeretik a muzsikámat, s különleges élményt remélnek. Ilyenkor már az első hangot úgy fogom meg, hogy megszólaltatásával egyben a lelkem is kiöntöm.”

A „Jó Sport” emlékérmet kapott Kovács László kung-fu mester és Pindák László labdarúgó edző. Kovács László kung-fu mester a Hét Csillag Sáska stílus mestere. A Magyar Kung-Fu Szövetség Versenybizottságának elnöke. A Budapesti Harcművészeti Szövetség elnökségének tagja. 1996-ban alapította meg saját kung-fu iskoláját Golden Tiger’s néven. Az oktatás több mint három éve a VIII. Kerületben a Rökk Szilárd utcai edzőteremben folyik. A tanítványok jelentős része józsefvárosi, de vannak pápai, szekszárdi, dunaújvárosi tanítványok is. A felnőtteken kívül foglalkoznak ifjúsági, serdülő és gyermekek, valamint mozgássérültek oktatásával is. Több tanítványa ért már el magyar bajnoki, Európa-bajnoki, világbajnoki címeket. 2000-ben az év edzője lett. Az Ültess fát Alapítvány megalapítója, így az iskola, rendszeresen vesz részt természetvédő programban.

Pindák László a labdarúgás sportág területén magas fokú szakmai ismeretekkel és átlagon felüli sportszervezői képességgel rendelkezik. Egész életét a sport és a hivatása iránti önzetlen szeretet és tisztelet határozza meg.

„Laci bácsi” kiválóan  fogja össze a sportolni vágyó józsefvárosi gyerekeket, az Orczy Parkban tartott „focisuli” vezetőedzőjeként. Nehézsorsú tanítványait sportszerű, kulturált viselkedésre is tanítja. Nyugdíjas emberként továbbra is kiemelt szerepet játszik a saját és „józsefvárosi sport” családjának összetartásában és segítésében. Legnagyobb büszkesége fia, aki többszörös válogatott jégkorongozó volt, jelenleg edzőként viszi tovább a stafétát a családban. Lakókörnyezete körüli élet szervezésében önkéntesként is vezető szerepet tölt be.

„Józsefvárosi Aranykoszorú” díjat idén a Herbaház Bennovum Kft., Kanyik Antal vállalkozó, Kázmérné Dubecz Margit szakgyógyszerész, Török László vállalkozó és Wölfinger László vállalkozó kapta meg. A Herbaház Bennovum Kft. az ország egyik  legjelentősebb gyógytermék nagykereskedőháza, 1998-ban kezdte meg működését. Az egészségtudatos vásárlók, a speciális táplálkozási igényűek, a vegetariánusok és a bio terméket igénylők számára szinte nélkülözhetetlen, több kiváló  termék referencia áruháza. Megbízható minőségű és friss termékeket forgalmaznak népes vásárlókörük megelégedésére.  Kanyik Antal 1992-ben alapította autó szervizét a Koszorú utcában, mely teljeskörű szolgáltatásai és kimagasló szakmai színvonala folytán hamar ismert és népszerű lett az ügyfelek körében. Határozott üzleti filozófiájuk alapján  ügyfeleiknek nemcsak gyors és magas színvonalú, de a lehetőségekhez képes költségtakarékos szolgáltatást nyújtanak családias, ügyfél centrikus környezetben. A Budáról  ide érkezett Kázmérné Dubecz Margit szakgyógyszerész a bezárástól mentette meg a  Népszínház u. 22 sz. alatti  patikát. Újra nyitották a patikát, építik-szépítik az ódon épületet. Őrzik a műemléki védettséget élvező bútorzatot, miközben mégiscsak a beteg a legfontosabb. Szakmai tudással, odafigyeléssel, kedvességgel  az egyik legkedveltebb gyógyszertárat vezeti a VIII. kerületben.

Aranykoszorú kitüntetést kap Török László vállalkozó. A Diószeghy Sámuel utca 1. sz. alatti üzletet 1995. március 2-án  zöldséges üzletként  nyitották meg.  A kezdeti nehézségeket leküzdve  egyre bővült áru választékuk. Mára nemcsak több száz áruféleséggel  szolgálnak, de különlegessé teszi  az üzletet a térítésmentesen nyújtott házhoz szállítási szolgáltatás  is.  Állításuk szerint  ötszáz méteres  körzeten belül  21 élelmiszerbolt található, de ők bizakodóan, a tisztességes munka eredményében bízva néznek előre.

Wölfinger László 1997 szeptembere óra működteti  a Práter-Szigony utca sarkán hírlap –és könyves pavilonját, mely naponta  hajnali  ¾ 5-től este ½ 8-ig várja kedves vásárlóit. Áruválasztékát mindig a folyton  változó vásárlói igényekhez igazítja, ezért is közkedvelt, szinte nélkülözhetetlen a kis üzlet a  környéken lakók számára. Pedig eredeti szakmája szerint kertépítő, de szereti munkáját – a lakosság nem kis örömére.

A Józsefvárosért díjat 2011-ben a Piarista Gimnázium kapott, valamint posztumusz Kovács Emil lelkipásztornak ítélte oda a testület.  A budapesti Piarista Gimnáziumot 1717–ben alapították. Az azóta eltelt közel 300 év alatt fejtette ki oktató-nevelő tevékenységét. Az állam és az egyház között 1950-ben létrejött megállapodás értelmében 320 tanulóval és 16 tanárral működhetett az iskola, ugyanakkor biztosította az iskola katolikus nevelési szellemét. 1989-től a létszámkorlátozás megszűnt; az iskola újabb osztályokkal, a tanári kar pedig civil tanárokkal bővült. Az utolsó négy évfolyamos osztály 2002-ben érettségizett, azóta csak hat évfolyamos osztályok működnek. Az iskolát nemcsak a különböző országos tanulmányi felméréseken elért előkelő hely jellemzi, hanem legalább ennyire fontos számukra a hívő keresztény élet megélésének lehetősége és az, hogy közösség-teremtő iskolának vallják magukat. Az iskola ezért a következetes és fegyelmezett munka, a hit, a szellemi igényesség és a tisztelettudás elsajátításának műhelye. Az iskola vallja, hogy az Egyháznak és országunknak szüksége van hitben és tudományban egyaránt kiművelt emberfőkre; fegyelemre, tisztelettudásra és erkölcsös életre nevelt családapákra.

Kovács Emil már hat évesen írni, olvasni és számolni is tudott, így az elemi iskolát másodikosként kezdte. Középiskoláit a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumban, a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte.  Életének egyik meghatározó időszaka az 1956-os forradalom átélése volt. 1958-ban szerezte meg diplomáját a teológián. 1961-től Baranya megyében, Luzsokon lett lelkész. Kovács Hajnalka református lelkipásztorral öt gyermekük született. 1994-től Budapesten, a Külsőjózsefvárosi Református Gyülekezetnek lettek lelkészei, ahol odaadó, áldozatkész és fáradhatatlan munkát végeztek. Józsefváros életében aktívan részt vett. Magánemberként az önkormányzati rendezvényeken való rendszeres részvétele mellett, a nemzeti ünnepeken lelkészként is szolgált.

A „Józsefvárosi Becsületkereszt” kitüntetést Marton Magda grafikusművész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szarka Gábor ezredes vehették át. Posztumusz kitüntetést pedig Piros Tibor tervezőgrafikus kapta.

Marton Magda grafikusművész 1961 óta él és alkot a józsefvárosi Százados Úti Művésztelepen. Az itthon és külföldön rendszeresen kiállító művész munkái a Nemzeti Galériától a tengerentúli magángyűjteményekig számos helyen megtalálhatók. A nagyközönség azonban elsősorban száznál is több kötet mesekönyvek, tankönyvek illusztrátoraként ismeri. A mesekönyvek kiemelkedő kötetei, Berze-Nagy Baranyai Népmese Gyűjtemény, Bechsten német népmese gyűjtemény, Kriza János Székely Népmese Gyűjtemény. Marton Magda azok közé a művészek közé tartozik, akit személyesen talán kevesen ismernek, de akinek alkotásai könnyen találnak utat a közönséghez, a tankönyveket és mesekönyveket olvasó-néző gyerekekhez.

Pomogáts Béla irodalomtörténész részt vett az 1956-os forradalomban, ezért internálótáborba került. Hosszú hányattatás után 1961–től technikumi tanár, 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese lett. Az irodalomtudomány kandidátusa, majd doktora lett.  Negyven önálló könyve jelent meg, mely a két világháború közötti és az 1945 utáni magyar irodalom, az erdélyi és a nyugati magyar irodalom történetével foglalkozik. A Literatúra főszerkesztője, a Nyelvünk és Kultúránk és az Európai Utas szerkesztőbizottságának elnöke, a Magyar Nemzet, a Vigília, a Valóság szerkesztőbizottságának tagja, az Illyés Alapítvány kurátora. 1992-től a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség elnöke.  1991-ben József Attila-díjat és 1956-os Emlékérmet, 1996-ban Kisebbségekért Díjat és Nagy Imre-emlékplakettet kapott. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. A Digitális Irodalmi Akadémia Faludy György-szakértője 1998-tól.

Szarka Gábor életútja a Kossuth Lajos Katonai Főiskola századparancsnoka volt, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Karán dolgozott. 2003-ban került a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarba. 2006-ban a Honvédelmi Minisztérium kiemelt főtisztje, alezredes lett. 2008-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Tagozatának (Ludovika Hallgatói Zászlóalj) parancsnoka. 2010-ben ezredes lett.  Jelenleg a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke. Nevéhez fűződik, hogy a Ludovika Zászlóalj újra helyet kapott a Magyar Honvédség rendszerében valamint az is, hogy várhatóan az egykori Ludovika Akadémia épületében, Józsefvárosban jön létre 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A 2010-ben elhunyt Piros Tibor 60 évig volt Józsefváros lakója, a Baross utca 75-ben, ahol a műterme is volt. Olajfestményeivel már 7 évesen eltartotta családját. Tehetségének köszönhetően 16 évesen érettségi nélkül került az Iparművészeti Főiskolára, s 20 évesen lett diplomás grafikusművész. 1946 óta a tervező grafika minden területén dolgozott, filmplakátokat, könyvborítókat, emblémákat, bélyeget, címereket rajzolt, naptárakat, kiállításokat, arculatot tervezett. Több, mint húsz magyar város címerét rajzolta meg. A legnagyobb megtiszteltetés akkor érte, amikor 1989-ben felkérték a Magyar Köztársaság mai hivatalos címerének megtervezésére. Tevékenységét számos nívódíjjal, 1972-ben pedig Munkácsy díjjal jutalmazták.