A miskolci eseményekről így ír Fogarassy László történész 1961-ben a Borsodi Szemle hasábjain: „Gyászjelentést kaptam a megszokott postámmal, amely tudatta, hogy elhunyt Kerekess József nyugalmazott vezérezredes.  Az 1919. május 21-i miskolci csata hőse, az 1. hadosztály legendás parancsnoka budapesti József körúti lakásából a csendes Farkasréti temetőbe költözött.”

A méltatás így folytatódik: „Kerekess József a néhai monarchia egyik legszebben dekorált törzstisztje volt. A Ludovika Akadémia tanára az I. Világháborúból maláriás megbetegedéssel tért haza. A vezérkari tiszt 1919-én vette át az 1. Hadosztály vezetését. A MÁV Gépgyár, a Ganz-gyár, a MÁV északi főműhely munkásaiból, a postások, pincérek, ás hajógyári dolgozókból rögtönzött hadosztályának sikerült megakadályoznia a román és cseh seregek egyesülését.  Miskolc 1919. május 21-én reggel Kerekess hadtestének kezébe került. A május 23-án indított cseh-szlovák-román ellentámadást visszaverte, és a következő napon észak felé sodorta Attilio Zincone olasz tábornok vezénylete alatt álló ellenséges csapatokat. Ennek hatására a románok is kénytelenek voltak feladni a tokaji hídfőjüket, és visszavonulni a Tiszántúlra.”  

Kerekess alezredest ezek után a főhadiszállásra rendelték, majd Stromfeld távozása után felkérték a fővezérségre. A balkáni háborúban szerzett maláriájának kiújulása miatt azonban a megbízatást már nem tudta elvállalni. Nagybátyám, egyben keresztapám édesapja volt a nagyszerű katona, egész közeli rokonom. Fényképgyűjteményét én örököltem, becses darabjait őrzöm. Gyerekként látogattuk őt a körúti földszintes, egyszobás udvari lakásában (József krt. 43.). Nagy nevek hangzottak el, hittük is, nem is, józsefvárosi szegény gyerekekként a csodás történeteket. Hindenburg tábornok magyar segédtisztje volt, jelesül IV. Károly koronázásán is ő képviselte a német generálist. Ott voltak a megsárgult fotók, hallottuk a szavakat, mégis kételkedtünk. Trianon talán még kegyetlenebb lett volna, ha nincsenek ezek a nagyszerű katonák.