A 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után nemcsak az aradi vértanúkként ismert tizenhárom honvédtisztet, hanem gróf Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnökét is halálra ítélte a császári hadbíróság. Az ítéletet 1849. október 6-án hajtották végre. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává ezt a napot.

Józsefváros önkormányzata – ahogyan az elmúlt években – ezúttal is a Kossuth-mauzóleumnál tartotta meg a kegyeleti megemlékezést, amely a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.

Ezt követően Sántha Péterné és Sára Botond alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját. A Fidesz józsefvárosi szervezete nevében Zentai Oszkár alelnök, valamint a Kárpát-medencei Nemzetőrség Egyesület is koszorúzott.

A megemlékezés – amelyen több önkormányzati képviselő is jelen volt – mécsesgyújtással, majd a Szózat eléneklésével ért véget.    

A központi megemlékezés a Kossuth téren kezdődött, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében félárbócra engedték Magyarország lobogóját. Az állami rendezvénysorozat részeként a Fiumei úti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál tartottak megemlékezést, amelyen a koszorúzó állami hivatalok és közjogi méltóságok között a Józsefvárosi Önkormányzat nevében Sántha Péterné alpolgármester emlékezett meg az életüket a hazáért áldozó hősökről.

 A nemzeti sírkertben – ahol egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a megemlékezőket – megnyílik az október 13-ig megtekinthető Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás is, amely az aradi vértanúk szeretteinek állít emléket, nőknek és gyermekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk tragédiájának terheit.

Emellett országszerte több vidéki településen és a határon túl is tartanak megemlékezéseket, illetve koszorúzást október 6-án.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság