Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

A bíboros egész életével példát mutatott

Felavatták Mindszenty József szobrát Józsefvárosban

2017. november 06. hétfő

Mindszenty József – a kommunista diktatúra által letartóztatott, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt – bíboros szobrát avatták fel november 6-án a róla elnevezett Mindszenty téren, a Tolnai Lajos és a József utca találkozásánál. Az ünnepségen Kocsis Máté Józsefváros polgármestere köszöntőjében kiemelte: Mindszenty egész életével példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből, minden kínzás, bebörtönzés és próbatétel ellenére soha nem vesztette el hitét. Mindszenty kitárt karokkal ábrázolt egész alakos szobrát Erdő Péter bíboros áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Szinte teljesen megtelt a Mindszenty tér a szoboravató alkalmából. A Himnusz eléneklésével kezdődött ünnepségen Kocsis Máté, Erdő Péter, Semjén Zsolt, valamint az alkotó Hermann Zsolt közösen leplezték le a bíboros szobrát.

Kocsis Máté polgármester köszöntőbeszédében elmondta: Mindszenty Józsefnek meghatározó szerepe volt a magyar történelemben. Kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi. Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki.

A polgármester kiemelte: kevés szó esik arról, hogy 1956-os forradalmi szerepvállalásán túl a bíboros mennyi mindent tett a magyarságért, példaként említve, hogy a II. világháború végén a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjait arra kérte, engedjék haza a magyar hadifoglyokat. Papjait pedig arra szólította fel, hogy külön lelkipásztori gondozásban részesítsék az internáltakat, és karolják fel az üldözöttek családtagjait. Püspökként tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen, és mindemellett 34 új plébániát, 11 falusi iskolát alapított.

Kocsis Máté felhívta a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon: Krisztus követői egykor a kommunistáknak, manapság pedig a szélsőséges és zavaros ideológiák hirdetőinek lettek célpontjai. „Ugyanakkor legyünk rá büszkék, hogy míg a világban templomokat döntenek romba, keresztet távolítanak el II. János Pál pápa szobráról, fegyverrel üldözik a Biblia tanításait és annak követőit, addig Magyarországon szobrot állítunk Mindszenty József bíborosnak, tisztelgünk haza- és Krisztus-szeretete előtt” – hangsúlyozta.

Soha nem vesztette el hitét

 „Mindszenty egész életével példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből, ezért eme gazdag életút előtt csak hálával és tisztelettel adózhatunk. Minden kínzás, bebörtönzés és próbatétel ellenére soha nem vesztette el hitét, és élete vége felé is úgy nyilatkozott, ha előröl kezdhetné, mindent ugyanígy csinálna” – zárta beszédét Józsefváros polgármestere.

A szobrot megáldó Erdő Péter felhívta a figyelmet, hogy Mindszenty olyan példakép, aki a Szentlélek vezetésével igyekezett minél tökéletesebben követni Jézust.

A bíboros a mindenható Istentől kérte a kegyelmet, hogy mindazok, akik erre a szoborra tekintenek szintén Krisztus követői és az ő evangéliumának hirdetői legyenek.

Erkölcsi iránytű a magyarság számára

Mindszenty József bíboros háromszoros erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára - mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, a bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése „felnyitotta a szemét” azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól - mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is. 

Semjén Zsolt szólt arról is: évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele a politikába. Csakhogy - mutatott rá a KDNP-s politikus - az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.

Az ünnepség végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a szobor talapzatánál. Az avatón részt vett a szoborállítást kezdeményező Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a józsefvárosi képviselő-testület több tagja is.

Mindszenty fogsága Józsefvárosban

A kommunista diktatúra magyar egyházak megtörésére tett egyik leglátványosabb mozzanata Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása 1948. december 26-ai letartóztatása volt. Alig egy hónappal később, több hétig tartó kínzások után, koholt vádak alapján, 1949. február 8-án életfogytig tartó fegyházra ítélték.

Büntetését 1949. szeptember 27-e és 1954. május 13-a között a Conti – a ma Tolnai Lajos – utca 41. szám alatti, egykori ÁVH-s börtönben töltötte. Mindszenty József rabsága állomásai közül itt töltötte el a leghosszabb időt.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben