A Kárpát-medencéből 1944 őszétől ártatlanul elhurcolt több százezer magyar és más nemzetiségű éh-, és fagyhalál, járványos betegségek és más kegyetlenségek áldozatairól a plébánia és az önkormányzat minden évben szentmisével és koszorúzással emlékezik meg. Idén a szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálta.

Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye érseke arról beszélt, hogy a Gulágra elhurcoltak szenvedéseiről "még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni", Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek, és ártatlanul elhurcoltak.

Erdő Péter azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak. Végül a Mindenható segítségét kérte, hogy „tanuljunk a történelem tragédiáiból, és időben felismerjük a gonosz hazugságait és uszítását, amely ezekhez a szörnyűségekhez vezet”.

Az emlékező szentmise után Soltész Miklós mondott beszédet. Mint mondta: a Kárpát-medencéből közel 800 000 magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük.

Az államtitkár felidézte: a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, „az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre”. Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, „jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek” - mondta. Hozzátette: az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk.

Ezt követően Soltész Miklós államtitkár és Sára Botond alpolgármester elhelyezte az emlékezés virágait, majd a jelenlévők mécseseket gyújtottak.

Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. 

Fotó: Senger Nikolett/Józsefváros újság