A Gyurcsány-kormány 2005-ben adta el külföldi befektetőknek a ferihegyi repülőteret üzemeltető, éves szinten 10 milliárd forint nyereséget termelő állami céget, illetve vele együtt 75 évre a repülőtér üzemeltetési jogát. A társaság a privatizáció során szerződésben vállalta, hogy érdemi lépéseket tesz a repülőtér forgalmából adódó zajproblémák mérsékelésére. A 260 millió euró értékű, szerződésben rögzített kötelezettségvállalások sarkalatos pontját képezik a környezetvédelmi fejlesztések, amelyet minden évre vonatkozóan előirányoztak. Ezek az elmúlt években elmaradtak, vagy elégtelennek bizonyultak. A Budapest Airport Zrt. a hatályos magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával üzemelteti, fejleszti a repülőteret. Rendszeres a jogszabályban foglalt zajcsökkentésre vonatkozó tiltások és korlátozások (pl. éjszakai jelentős forgalom-korlátozás, súlykorlátozás, pályavég-használat) megsértése, 2006 és 2010 között nem készített zajvédelmi programot, illetve elmaradt a fejlesztések (pl. Skycourt) kapcsán jogszabályban előírt környezetvédelmi hatásvizsgálat.

Két hete a Parlament egyhangú határozatban utasította a Kormányt a korábbi privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatára.  Ennek előzménye, hogy az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. A határozat legfontosabb rendelkezése, hogy az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát a környezetvédelmi teljesítések szempontjából meg kell vizsgálni, hogy a további környezet- és természeti károk elkerülése érdekében, indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket meg tudják tenni, intézkedni tudjanak az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásával kapcsolatban, illetve gondoskodni tudjanak az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságáról. A polgármesterek a fentiek szellemében szükségesnek tartják, hogy a felülvizsgálat során különös figyelmet kapjon a Budapest Airport privatizációjával összefüggő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése.

A résztvevők kezdeményezték a Zajvédelmi Bizottság működésének felülvizsgálatát, ezzel elősegítve a zajterheléssel érintett lakosok érdekeinek hatékonyabb képviseletét. A bizottság érdekegyeztető, konzultatív szervezet, mely javaslatokat tesz a hatóságok felé a környezetvédelem érdekében. A Zajvédelmi Bizottságnak tagja a repülési környezetterhelésben leginkább érintett kerületek, települések önkormányzatának képviselője, valamint a hatóságok és a repüléssel kapcsolatos szervezetek. Cél, hogy érdemi fórummá váljon a testület, amely eredményesen fellép és közreműködik az üzemeltetés okozta problémák kezelésében, a légügyi stratégia kidolgozásában.

A városvezetők egyhangúlag kinyilvánították: követelik, hogy a zajvédelmi díjból és az állami közlekedési hatóság által kirótt légiközlekedési bírságból az érintett, repülési zajt elszenvedő települések önkormányzatai is arányosan részesedjenek. A bevételt zaj elleni védekezéssel összefüggő beruházásokra fordíthatnák. Kiemelten fontos felhívni a figyelmet a zajvédelmi díjra, amivel a Budapest Airport Zrt. rendelkezik, a cég köteles azt a zaj elleni védekezésre fordítani. Ennek éves bevétele eléri a 300 millió forintot. A jelentős nagyságrendű forrás felhasználásának azonban alig van nyoma környezetünkben.

A találkozón a felek megállapodtak, hogy az eddig gyakorlaton változtatni kell, és mindent megtesznek a jogszerű működés betartatása, a környezetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében. A városvezetők tisztában vannak vele: a nemzetközi repülőtér működése nemzetgazdasági szempont. Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterét nem lehet és nem kell bezárni. Azonban eljött az idő, hogy a jogsértések, a zaj elleni védekezés kapcsán a települések vezetői együttesen fellépjenek a repülőtér környezetében élő lakosság egészsége érdekében. Felhívják az illetékes hatóságok figyelmét, hogy éljen a törvény által biztosított szankcionálás lehetőségével.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen egyeztetnek egymással a hatékony közös fellépés érdekében, részt kívánnak venni a légiközlekedéssel kapcsolatos jogalkotásban, véleményezni kívánják a környezetvédelmi programokat, s a jövőben növelik érdekérvényesítő erejüket a lakosok védelme érdekében.

A települési polgármesterek a fentiek alapján az alábbi követeléseket fogalmazták meg:

1. A Budapest Airport Zrt. jogszerű működése 2. Az illetékes állami hatóságok erőteljes fellépése a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jogszerű működése érdekében 3. Zajvédelmi Bizottság intézményének megerősítése, hatékony működtetése 4. Zajgátló védőövezet kijelölése az érintett önkormányzatok egyetértésével 5. Érdemi zajcsökkentő intézkedések, beruházások az üzemeltető Budapest Airport Zrt. részéről. A privatizációs szerződésben foglalt környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének részletes vizsgálata, elszámoltatása 6. A zajvédelmi díjból és a légiközlekedési bírságból a zajterhelésben érintett települések önkormányzatai arányosan részesedjenek, amelyet zajcsökkentő beruházásokra fordítanak 7.  Alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata (pl. cargo és „fapados” forgalom) 8. Zárt hajtóműpróbázó hely azonnali kiépítése 9. A földi zajok hatékony csökkentése: pl. guruló utak lakott területtől való távoltartásával és a kiegészítő hajtóműnek (APU) a parkolás helyén való működtetésének tiltásával 10. Az EU-irányelv szerinti kiegyensúlyozott megközelítés elvének alkalmazásával a zajterhelés csökkentése. A Budapest és az agglomeráció fölötti légiközlekedési irányok és magasságok meghatározása érdemi hatásvizsgálat útján a kerületeket, illetve településeket érintő zajterhelés egyenletes eloszlása érdekében 11. Tiszta, egyértelmű, végrehajtható törvényi szabályozás létrehozása záros határidőn belül, s erre állami garanciavállalás

12. A Budapest Airport Zrt. hosszú távú fejlesztési, üzemeltetési terveinek bemutatása a kapcsolódó környezetvédelmi feltételekkel együtt

13. Részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat készítése a hosszú távú fejlesztésekre. A hatástanulmány eredménye alapján világosan ki kell mondani: mekkora maximális kapacitással, milyen feltételekkel működhet a jövőben Budapest közvetlen határában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Riz Levente Budapest XVII. kerület, Rákosmente polgármestere, országgyűlési képviselő

Dr. Kocsis Máté Budapest VIII. kerület, Józsefváros polgármestere, országgyűlési képviselő

Dr. Bácskai János Budapest IX. kerület, Ferencváros polgármestere, országgyűlési képviselő

Dr. Papcsák Ferenc Budapest XIV. kerület, Zugló polgármestere, országgyűlési képviselő

László Tamás Budapest XV. kerület, Rákospalota-Pestújhely-Újpalota polgármestere, országgyűlési képviselő

Kovács Péter Budapest XVI. kerület, Árpádföld-Cinkota-Mátyásföld-Sashalom-Rákosszentmihály polgármestere, országgyűlési képviselő

Ughy Attila Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere, országgyűlési képviselő

Németh Szilárd Budapest XXI. kerület, Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő

Kovács Róbert Budapest X. kerület, Kőbánya polgármestere

Gál Zsolt Ecser község polgármestere

Kissné Szabó Katalin Üllő város polgármestere