„Némán mentek egymás mellett, s negyedóra alatt kiértek a Füvészkerthez. A kőfal mögül ijesztően meredtek feléjük a nagy fák, melyek most kezdtek lombosodni. A szél zúgott a friss lomb között, sötét volt, és ahogy elterült előttük az óriási Füvészkert a maga titokzatos, zárt kapujával, rejtelmesen susogva, megdobbant a szívük” – olvasható Molnár Ferenc világhírű regényének azon jelenetében, amikor Boka Csónakossal és Nemecsekkel (még nagybetűvel) minden bátorságukat összeszedve ellátogattak a vörösingesekhez.

A „rejtelmesen susogó” füvészkerti növények sok titkot őriznek a múltból. Hogy mennyi mindent, arra ad választ Szikra Éva A budapesti Füvészkert története című kötete. „Kertépítészként, kerttörténészként a Füvészkert történetének feldolgozásakor, arra törekedtem, hogy új szemszögből, elsősorban a kert létrejöttének körülményeit, a telek alakításának történetét, a térformálás kompozíciós elveit és különlegesebb kertépítészeti elemeit ragadjam meg. Szándékomban állt a botanikus kertek kialakulásának kultúrtörténeti hátterét is felvázolni” – írja a szerző előszavában.

A Füvészkert 1847-től található a mai helyén, ma mintegy 3,3 hektáros területen, azonban korábban nem itt volt. 1771-ben a Nagyszombati Egyetem Orvosi Karának megalakulásakor alapított első botanikus kert gyakran kényszerült vándorolni. Végül 1847. április 3-án – József nádor kezdeményezésére – a Királyi Kancellária és az Egyetem vette meg az egykori Festetics kertet a rajta lévő épületekkel együtt botanikus kert céljára.

Érdekes adatokkal, történeti kitekintővel több, mint 170 ábrával, tervrajzokkal, térképekkel, archív fotókkal, mai színes képekkel illusztrált kötet érdekes olvasmány nem csak szakembereknek, hanem a kertet „csak” kedvelőknek, Józsefvárosban lakóknak egyaránt. 

Fotó: Baranyai Attila, Huszár Boglárka, Nyári Gyula/Józsefváros újság

Archív fotó: Fortepan