Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Interjú Magyarország miniszterelnökével

Orbán Viktor: Többé nem fordulhat elő, ami 2015 nyarán a Keletinél és a II. János Pál pápa téren történt

2018. március 07. szerda

Országjáró körútjának első fővárosi helyszíneként hétfőn Józsefvárosban járt Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnökét Kocsis Máté polgármester fogadta hivatalában, majd a kerületben több helyszínre is ellátogattak. Orbán Viktor lapunknak adott interjújában kiemelte: országos jelentőségű fejlesztések színtere Józsefváros, amelyekre nemcsak az itt élők, hanem minden magyar büszke lehet. Hozzátette: amit a polgármesteri székből el lehetett végezni, azt Kocsis Máté megtette, a jelenlegi polgármester a jövőben parlamenti képviselőként tudna a legtöbbet segíteni a kerületnek. A miniszterelnök szerint a választás tétje, hogy Magyarország magyar ország marad-e.

Tizenkét évvel ezelőtt Józsefváros még baloldali erődnek számított, azóta itt elég nagyot fordult a világ. Országjáró körútjának első fővárosi állomásaként miért Józsefvárosba látogatott?

Ennek oka egy mondatban összefoglalva: a polgármester személye. Egy sikeres polgármesterről beszélünk; a választópolgárokat arra biztatom, hogy támogassák őt abban, hogy parlamenti képviselő legyen. Kérdezhetik: miért kell egy jó polgármestert elvinni egy dinamikusan fejlődő kerületből? Amit ebből a tisztségből el lehetett végezni, azt Kocsis Máté mind megtette. Ha új és nagy dolgokat akarunk véghezvinni Józsefvárosban – márpedig komoly terveink vannak erre –, akkor azt most már nem a polgármesteri, hanem sokkal inkább a kormányzati lehetőségeket kihasználva, a parlamenti székből kell elindítani. Tehát szerintem a VIII. kerület további fejlődésének nem kizárólagos, de fontos előfeltétele, hogy Kocsis Máté parlamenti képviselő legyen, így tudna a legtöbbet segíteni a kerületnek. A második dolog, amiért idejöttem, az itt elvégzett munka mennyisége és jelentősége. Ha számba vesszük, hány nagy fejlesztés vagy beruházás történt Budapesten, akkor Józsefváros valószínűleg az első helyre kerül. Országos jelentőségű fejlesztések történtek, s ezekre nemcsak az itt élők, hanem minden magyar büszke lehet. Hogy csak kettőt említsek: a Ludovika és a Nemzeti Lovarda rendbetétele egyaránt szimbolikus nemzeti ügy. Harmadrészt a városnak ezen a részén többségében erős nemzeti érzelmű, középosztálybeli emberek laknak. Amikor az országot elkapja a lendület, és érzékelhető a nemzeti fejlődés, akkor az itt élőkre lehet számítani, ezért akartam velük találkozni.

Manapság Józsefvárost Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületeként említik. Az itt élők a jövőben is számíthatnak a kormány támogatására?

Természetesen, de itt néhány tényezőt figyelembe kell venni. Az első az, hogy a mostani nemzeti kormány kapjon bizalmat a következő választáson. Másodsorban jó emberekre van szükség. A VIII. kerület azért fejlődött olyan kiugróan, mert van egy ember az élén, a polgármester, aki hetente kopogtatott nálam, hozta az újabb és újabb javaslatokat, terveket, elképzeléseket. Helyi forrásokból lehet és kell is csinosítani a várost – járdákat építeni, rendbe tenni a tereket, gondozni a parkokat –, de a további fejlődéshez most már országos költségvetési fejlesztési források kellenek. Ez azt igényli, hogy a leendő polgármester, a leendő parlamenti képviselő és a miniszterelnök jól tudjon együtt dolgozni.

Nagyot lépett előre a közbiztonság tekintetében Józsefváros az elmúlt években. Azonban a pozitív eredmények mégis veszélybe kerülhetnek. Itt, Józsefvárosban három éve megtapasztalhattuk, hogy mit is jelent az illegális bevándorlás.

Ennek a kerületnek az egyik legnagyobb sikere, hogy az elmúlt években a közbiztonság sokat javult. Persze szép dolog, hogy történt egyetemfejlesztés, rendbe tettük a parkokat, megújítottuk az egészségügyi intézményeket, de mindennek az alapja a biztonság. A VIII. kerületi emberek ma nagyobb biztonságban tudhatják a családjaikat, gyerekeiket, mint nyolc évvel ezelőtt. 2015-ben azért volt sokkszerű sokunk számára a migránsok megjelenése, mert éppen egy javuló közbiztonságú városban történt mindez. A budapestieknek tudniuk kell, hogy a főváros egy veszélyeztetett terület. Ha valaki megnézi, hogy a nyugat-európai országokban a migránsok beözönlésekor hol romlott le az életminőség, azt fogja látni, hogy a fővárosokban és a nagyvárosokban. Tehát Budapestnek és azon belül Józsefvárosnak meg kell védenie magát a migránsoktól. Egyébként megismétlődik az, ami három éve történt. Nem akarjuk, hogy még egyszer megtörténjen az, ami a Keleti pályaudvarnál vagy a II. János Pál pápa téren zajlott 2015 nyarán. Ehhez pedig az kell, hogy ne engedjük a kormányrúd közelébe azokat a politikusokat – van belőlük jó néhány –, akik nem a magyar emberek érdekeit szolgálják, hanem bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot és bevándorlóvárossá Budapestet. A választáson fog eldőlni, hogy bevándorló- vagy migránsváros lesz-e Budapest, vagy pedig megmarad Magyarország fővárosának.

Demokráciában élünk, mégis egyre nehezebbnek tűnik, hogy Magyarország magyar ország maradjon, pedig a választók többsége ragaszkodik nemzeti kultúrájához.

Olyan időket élünk, amit hat-hét évvel ezelőtt még nagyon kevesen tudtak elképzelni. A nem keresztény kultúrákból – Afrikából és Ázsiából – származó látványos erődemonstráció, amelyet megtapasztaltunk 2015-ben, mindenkit ráébresztett arra, hogy gondolkodásmódot kell változtatnunk. Fontos a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a városfejlesztés, de semmit sem érnek ezek az eredmények, ha közben elveszítjük a saját kultúránkat. Nem egyszerűen szellemi értelemben változik meg körülöttünk a világ, hanem az otthonosság érzése vész el. A nyugat-európai nagyvárosi polgárok ugyanott élnek, ahol eddig, de a világ egyszer csak anélkül, hogy ők elköltöztek volna, megváltozott körülöttük, és kezdik idegenül és idegennek érezni magukat a saját közegükben. Amikor a magyar emberek azt mondják, hogy a keresztény kultúrát meg kell védeni, akkor az nem vallási kérdés számukra – van, akinek persze az is –, de nagyon sok embernek ez inkább egy kulturális közeget jelent, amiben eddig élte az életét, és amiben folytatni szeretné; aminek része a mindennapi élet biztonsága, a férfi-női egyenjogúság, a vallásszabadság, a szólásszabadság, és része az otthonosság is.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a választás ünnep. Mit javasol a józsefvárosi választóknak, hogyan ünnepeljenek? Mi a tétje az április 8-ai választásnak?

Látom, hogy egyre radikálisabb és durvább a hangnem a választási kampányban. Mi egy polgári, nemzeti, keresztény közösséghez tartozó párt vagyunk. Mindig emlékezzünk arra, hogy ’56-tól kezdődően nemzedékek harcoltak, dolgoztak azért, hogy Magyarország egy olyan hely legyen, ahol a magyar emberek döntik el, hogy mi történjen a hazájukban. Ezt választásnak hívják. Negyven évnyi diktatúrát elszenvedett országban – akármilyen undok arca van is néha a kampánynak –, a választás mindig ünnep marad. Annak az ünnepe, hogy egy közösség együtt eldönti, hogy milyen irányba haladjon és fejlődjön a következő években. A választás közvetlen tétje pedig az, hogy Magyarország magyar ország marad-e.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben