Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Dalok, táncok, történetek

Szék népművészeti értékei a Polgárok Házában

2018. szeptember 29. szombat

A táncházmozgalom bölcsőjének számító, erdélyi Szék község mutatkozott be a Polgárok Háza Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozata tizedik évadának első szeptember 28-ai estjén. A programon a közönség megismerhette Szék népviseletét, történelmét, táncait és meséit, valamint megkóstolhatta a hagyományos széki ételeket, italokat.

„Az új évadban az erdélyi Mezőséget mutatjuk be, amely Kolozsvártól észak-keletre fekvő néprajzi tájegység, és amely kitörölhetetlenül beírta nevét a magyar kultúrába” – köszöntötte a megjelenteket Trznadel Angéla a Polgárok Háza kulturális programigazgatója.

Mint mondta: ez a táj volt a bölcsője Wass Albertnek, Sütő Andrásnak, Kallós Zoltánnak, és itt nyugszik Rózsa Sándor és Kemény Zsigmond. „A sorozat első állomásaként a mezőség ékköve, Szék mutatkozik be, ahol még élnek a hagyományok, és amely híres népművészetén túl gazdag természeti és épített örökséggel rendelkezik – tette hozzá.

A rendezvényen kiállítás nyílt a Serestély család széki gyűjteményéből – amelyen többek között férfi és női viselet, festett ládák, vőfélybot is látható – valamint Turbéky Dénes „Széki lakodalom” című – a 70-es és 80-as években készült – fotó-összeállításából.

A tárlatot méltató Fülemile Ágnes, az MTA néprajztudományi intézetének néprajzkutatója elmondta: a széki emberek a ma is használatos viselet minden darabját elő is tudják állítani, a csizmától a szalmakalapig.

Majd kitért arra is, hogy a tatárjárás megtizedelte a települést, amelynek emlékét a viseletükben a vörös és a fekete szín tükrözi.

Az esten egy holland férfi, Michel van Langeveld mesébe szőve mondta el hogyan fertőzte meg őt a nyolcvanas években a Székről induló táncházmozgalom és miként találta meg a boldogságot Széken, ahol végül letelepedett. A község történelméről Kocsis Ferenc beszélt.

Kiemelte, hogy a népvándorlás korában létesült település, amely jelentős sóbányászati központ volt három területi egységre osztható, melynek elnevezései: csipkeszeg, felszeg és forrásszeg.

A tündérmesével, énekkel és tánccal gazdagon fűszerezett programon a talpalávalót Pali Marci és bandája szolgáltatta. Az est végén pedig a tájegységre jellemző ízeket kóstolhatták meg a résztvevők. 

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság