Magyar Rádió, Bródy Sándor utca, 5–7.

1956. október 23-án a tüntetők itt gyülekeztek, hogy beolvassák követeléseiket, azonban a rádió Gerő Ernő beszédét közvetítette. A forradalmárok megpróbáltak betörni az épületbe, és ezután az ott lévő felfegyverzett ÁVH-sok belelőttek a tömegbe.

Itt halt meg a forradalom első áldozata, Vizi János 18 éves diák. Október 24-én reggelre sikerült elfoglalni az épületet.

Az egykori Köztársaság tér és emlékművei

A Köztársaság tér 1945 után kapta a nevét. Korábban Tisza Kálmán tér volt, 2011 óta II. János Pál pápa nevét viseli. A téren két nevezetes épület áll. A mai Erkel Színházat 1911-ben nyitották meg, a másik épület az egykori Volksbund épülete, amit 1945 januárjában lefoglaltak, ez lett a budapesti kommunista párt központja, amely akkor a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) nevet viselte. A pártszékházat 1956. október 30-án ostromolták meg a forradalmárok. A szovjet hadsereg támogatásával berendezkedő régi-új hatalom fontosnak tartotta, hogy az „ellenforradalom” áldozatainak emlékművet emeljen.

A magyar dolgozó nép szabadságáért elesett mártírok emlékművét 1960-ban állították fel a Köztársaság téren, a pártházzal szemben. Az öt méter magas, bronz alak 1992-ben a Szoborparkba került, megérdemelt helyére. 

Méltó nevet és külsőt kapott a tér

2011 áprilisában szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés, hogy a korábbi Köztársaság tér II. János Pál pápa nevét vegye fel. Nem sokkal később felszerelték az első táblákat is a téren. Kocsis Máté polgármester ekkor elmondta: az új elnevezés semmiféle társadalmi és politikai vitát nem válthat ki. II. János Pál pápa személye „mindenki számára elfogadott, elismert és vitán felül álló”.

Három évvel később, a 4-es metróhoz kapcsolódó beruházás kapcsán nem csupán a földalatti megállókat alakították ki, hanem az egyes állomások bejárata körüli köztereket is felújították, így megújult a II. János Pál pápa tér is: megszépült a zöldfelület, kibővítették a játszóteret és megújították a teret határoló útszakaszokat.

A Corvin közi pesti srác

Az 1956-os forradalom két legfontosabb helyszíne, ahol a szovjet hadsereggel szembeni legerősebb ellenállás kibontakozott, a budai Széna tér és a józsefvárosi Corvin köz volt. Itt található a Corvin mozi, amelynek az épületét 1922-ben adták át.

A Corvin köziek már a forradalom első napján elfoglalták helyüket és kitartottak a végsőkig. A szovjet csapatok november 4-én indítottak támadást a főváros ellen és november 6-ára elfoglalták a városnak ezt a részét is. A Corvin közben nemcsak felnőttek, hanem 14-15 éves fiatalok is harcoltak, akik közül többeket, miután betöltötték a 18. életévüket, kivégeztek. Az itt harcoló kamaszoknak állít emléket a mozi bejárata mellett felállított Pesti srác emlékműve, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

Öltözete a kor jellemzőit mutatja, amelynek egyik szimbóluma a svájci sapka. A mögötte lévő rúdon a nemzeti lobogó, a mozi és a környező épületek falán a forradalmárok neveit megörökítő emléktáblák sorakoznak: igazolva, hogy harcuk nem volt hiábavaló.

1956 forradalmi zászló a józsefvárosi társasházaknak

Józsefvárosban dördültek el az első „forradalmi” lövések, novemberben itt tartottak legtovább a harcok, és a szabadságért vívott küzdelem itt követelte a legtöbb áldozatot.

A két évvel ezelőtti kerek évfordulón a kerület vezetése ehhez méltó módon kívánt megemlékezni az eseményekről: az ünnepi programsorozat mellett a Józsefvárosi Önkormányzat a városrészben található lakóházak és középületek feldíszítéséhez szimbolikusan 1956 darab forradalmi zászlót ajándékozott.

Fotó: Fortepan, Józsefváros újság/archív