„Írói tehetségéhez nem fér kétség. Író volt, lehetett volna ismertebb, ha a sors és a közvélemény, valamint második férje, Horvát Árpád egy kicsit kegyesebb hozzá. Tehetséges, eredeti egyéniség, gondolkodó ember, és amint a kortársak is rendre megemlítik: szellemes társalgó” – írja előszavában a szerző Ratzky Rita, az irodalomtörténész híres józsefvárosiakról szóló írásait gyakran olvashatták lapunkban az elmúlt években. A kötet elsősorban Szendrey Júlia testvérével, Máriával való levelezését mutatja be, amelyek korábban nem jelentek meg nyomtatásban. Kapcsolatuk erős volt, fontos mindkét fél számára. A levelekből az is kiviláglik, hogy a nővér, Júlia stílusa kiforrottabb volt nemcsak húgához, hanem a kortárs hölgyekhez képest is. A levelezésből sok korabeli szokásról, életmódbeli apróságokról is értesülhetünk.

A levelezés mellett Szendrey Júlia életét, írói munkásságát is megismerhetjük a kötetből. Szendrey Júlia életében nem sokan törődtek a költő, író és műfordító asszony pályájával: inkább mindenki a magánéletét figyelte. Ugyanakkor első férje, Petőfi Sándor, továbbá barátjuk és egy ideig lakótársuk, Jókai Mór látta a nő naplóiban, leveleiben az íráskészséget, ezért publikálásra ösztönözte. Az írónő elbeszéléseit a népiesség, a realizmus jellemzi leginkább, verseket csak később, Petőfi halála után kezdett írni. Mint a most megjelent kötet szerzőjétől megtudjuk: nem ezekben volt a legtehetségesebb, de vannak köztük kiemelkedő alkotások. Kevés magyar olvasó tudja: Szendrey Júlia második házassága idején Andersen meséket fordított (németből) nagyon tehetségesen, elsősorban mint jó anya: gyermekei kedvéért.

2018 kettős, kerek emlékév Szendrey Júlia szempontjából: éppen 190 éve született (december 28-án) és 150 esztendővel ezelőtt, 1868. szeptember 6-én hunyt el a józsefvárosi Zerge (ma Horánszky) utca 13. szám alatt, ahová egy évvel korábban költözött.

Emléktábla Szendrey Júliának

A kötet szerzője, Ratzky Rita kezdeményezésére a józsefvárosi képviselő-testület októberi ülésén elfogadta, hogy Szendrey Júlia tiszteletére emléktáblát helyezzenek el a Horánszky utca 13. szám alatti épület homlokzatán.

A költő, író, műfordító a korábban itt álló épületben lakott 1867-től 1868. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig.

Nyitókép: Wikipédia