Ez a díszítő hagyomány még az 1910-es években is élt, amikor a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumot építették. A tervezője Almási Balogh Loránd, okleveles építész, a belső architektúra tanára volt az Iparművészeti Iskolában, ahol 1902 és 1923 között építészeti tervezést oktatott. Éppen ezért nem csoda, hogy a „budapesti Mária Terézia téri székesfővárosi elemi iskola” kapubéléseinek domborműterveit a hallgatók készítették.

Ezek a domborművek a három kapu mellett, a bejáratok két oldalán helyezkednek el. Közös jellemzőjük, hogy alig mélyítettek és az anyaguk mészkő. A szereplők gyerekek – egy boszorkány jelenti a kivételt – korabeli viseletben jelennek meg rajtuk. A domborművek témái igazodtak a korosztály világához, kettő mesejelenetet, valamint négy művön gyermekjátékokat láthatunk. Alkotóik díszítő szobrász szakon végeztek és nem tartoznak a következő évtizedek meghatározó szobrászai közé, ezért nevük kevésbé ismert.

Az első Jancsi és Juliska történetét idézi fel, a tervezője Sebes István. Nem tudni miért, de a nevéből az első két betűt bevakolták, így csak annyi látszik, hogy BES- I. A másik oldalon is mesejelenet bontakozik ki: Piroska és a farkas, amit Hemerka József faragott kőbe. A középső kapu mellett szembekötősdit játszó kislányokat Gállász Nándor formálta meg. A párosforgót játszó lányokat ifj. Havranek Lajos faragta ki. Ez teljesen szimmetrikus alkotás, alig mélyített háttérrel. A következő kapu domborművén katonásdit játszó két fiút láthatunk, az egyik hintalovon ül, a másik puskával a vállán áll mellette – ez Steiner István alkotása. A hatodik dombormű Matéka Sándor műve, amelyen két kisfiú papírsárkány reptetésére készül. A kompozíció szimmetrikus, de nagyon fontosak az ettől eltérő részletek, mint az arcok és a lábak. 

Szöveg: Ludmann Mihály, művészettörténész

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság