A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepli, a nyugati egyházakban pedig három eseményről emlékeznek meg: a napkeleti bölcsek – vagy a hagyomány szerint háromkirályok, azaz Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatásáról a gyermek Jézusnál, Jézus megkereszteléséről a Jordán folyóban, és első csodatételéről, amelyet a kánai menyegzőn vitt véghez.

Számos népszokás kapcsolódik vízkereszthez: e napon hagyományosan még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. A gyerekek kántálni jártak, vidéken pedig ilyenkor szenteltvízzel itatták meg az állatokat, hogy egészségesek legyenek egész évben, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen.

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét a Batthyány téri Duna-parton. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Vízkereszttel kezdődött a házszentelés időszaka – hazánkban már Hunyadi Mátyás korából maradtak fent emlékek erről a szokásról. Emellett gonoszűző és szerencsevarázslónap is: időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre ad előjelt. Ezen a napon kezdődik el a farsangi időszak, ami egészen hamvazószerdáig tart. Idén csaknem kéthónapos a farsang, március 6-án lesz hamvazószerda.