Teljesen megtelt a Magyar Nemzeti Múzeum díszterme kedden délelőtt a Görgei Artúr emlékezetére létrejött kiállítás megnyitójára. Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a magyar hadtörténet kimagasló – Hunyadi Jánoshoz vagy Zrínyi Miklóshoz mérhető – alakjaként méltatta Görgei Artúrt.

Emlékeztetett: bár Kossuth már 1849 őszén őt tette felelőssé a világosi fegyverletételért, és a következő évtizedekben is sokan vádolták árulással, képességeit későbbi bírálói sem vitatták.

A magyar nemzetet azok tették igazán naggyá, akik nem a saját dicsőségüket keresték, nem akartak példaképek lenni, mégis azokká váltak. Közéjük tartozik Görgei Artúr is – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akinek erre az alkalomra írt levelét Sölch Gellért, a tárca helyettes államtitkára olvasta fel.

A miniszter úgy fogalmazott: Görgei ígéretesnek induló tudományos pályáját hagyta el 1848-ban, mert tudta, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországnak szüksége van rá. Így alkalma nyílt kibontakoztatni zseniális hadvezéri képességeit, majd elháríthatta volna magától a politikai felelősséget, de vállalta a fegyverletételt, ezzel emberek tízezreinek életét megmentve – hangsúlyozta.

Görgei vállalta volna a vértanúságot is, de ez nem adatott meg neki, helyette bűnbakként kellett leélnie életét. Az utókor feladata, hogy megadja neki azt a tiszteletet, amelyet megérdemel – szögezte le levelében Kásler Miklós.

Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter a család tagjaként köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek, valamint azoknak a történészeknek is, akik segítettek megtisztítani Görgei nevét a kommunista időszakban ismét ráaggatott áruló jelzőtől.

A kiállításon – amely június 23-ig látogatható – többek között látható a tábornok kardja, levelezései, kinevezései, a róla készült portrék és számos ismeretanyag, amelynek segítségével nemcsak személyét, hanem a XIX. század második felét is megidézték a tárlat megálmodói.

Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság