A rendőrség elsősorban a bűnmegelőzésben, az áldozatok azonosításban, az áldozatkísérésben és reintegrálásukban számít az egyházak segítségére – emelte ki Németh Ágnes. A rendőr ezredes elmondta: az emberkereskedelem lehetséges áldozatait azok ismerik, akik lakókörnyezetükben dolgoznak, így többek között a helyben szolgáló papok, illetve az egyház szolgálatában álló segítők. Kitért arra is, hogy sokszor nehéz az áldozatok beazonosítása és együttműködésre bírása, hiszen fogva tartóik többnyire megfenyegetik őket, és azt hazudják nekik, hogy jó kapcsolatban állnak a rendőrséggel. Ráadásul az áldozatok, akik úgy gondolják, hogy a prostitúció az egyetlen kitörési lehetőségük, attól is félnek, hogy többet nem kapnak „munkát”, ha segítséget kérnek hivatalos szervektől. Az egyház ilyenkor is segíthet az áldozatkísérésben és a reintegrációban, azaz a „biztonságos visszatérésben” a társadalomba – mondta.

Németh Ágnes arról is beszélt, hogy a prostitúciónak a nevelőintézetben nevelkedő, a mélyszegénységben élő lányok és fiúk vannak a leginkább kitéve, illetve azok, akik sérült családban élnek, esetleg családon belüli erőszak áldozatai. Sokszor a család látja, hogy a fiatal a vesztébe rohan, de mivel már nagykorú, nem tehetnek ellene semmit. Ilyenkor a rendőrség sem segíthet, az egyház munkatársai azonban támogathatnák az itthon maradókat lelki gondozással, illetve segíthetnének a család és a fiatal közötti kapcsolattartásban – mutatott rá Németh Ágnes.

Ismertetése szerint a prostitúció határokon átívelő, ezért az emberkereskedelem elleni küzdelem elképzelhetetlen nemzetközi összefogás nélkül. Egyéb célú emberkereskedelemre példaként említette azt, amikor a gyermeket a szüleik kiveszik az állami gondozásból, kiképezik zsebtolvajnak, majd elküldik egy nyugat-európai országba, ahol egy hasonló életmódot folytató családhoz kerül így a rendőrségnek szinte lehetetlen beazonosítani.

Légrádi Gabriella, a prostitúcióra kényszerített nők támogatására létrejött Solwodi egyesület magyarországi szervezetének elnöke ismertette az egyesületet, amelyet 1985-ben alapított Lea Ackermann nővér, aki tanítani ment Kenyába, és ott szembesült azzal, hogy a lányokat Európába utaztatják, és ott prostitúcióra kényszerítik. Azóta a szervezet Európában több helyen is működik. A magyar egyesület elsődleges célja az „érzékenyítés, a prevenció és hálózatépítés”. Különösen fontosnak tartják, hogy az egyházon belül legyenek a segítésben elkötelezett személyek. Programjaik célja, hogy megismertessék a probléma súlyosságát. A szerzetes nővérekből álló magyar egyesület tagjai emellett iskolákba is járnak prevenciós programjaikkal, előadásokat tartanak, illetve segítik a külföldi védett házakban élő magyar áldozatokat – tette hozzá.

Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa köszöntőjében kiemelte: Ferenc pápa megválasztása óta kiemelt figyelmet szentel az emberkereskedelem áldozatainak. Fontos, hogy az egyház megtalálja a segítés módjait és támogassa az áldozatok visszatérését a társadalomba. 2015 óta minden évben február 8-án imanapot tartanak az emberkereskedelem áldozataiért. A konferencia szentmisével fejeződött be. 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán