Halála után tervbe vették a síremlékének felállítását, amelyet 1911. június 18-án többezer részvevő jelenlétében avattak fel. A síremlék megtervezésére Ligeti Miklós és Lechner Ödön kapott felkérést, ők azonban Telcs Ede szobrászművész javára visszaléptek.

Telcs Ede műtermében 1900 körül

Telcs műve szokatlan és meghökkentő: kőbe faragott női alak áll az alacsony kétszintes posztamensen, akinek a mellig érő ruházatának olyan a hullámzása, mintha egy vájatolt görög oszloptörzset látnánk, emiatt megjelenése egy archaikus kariatidára (oszlop helyett alkalmazott nőalak az ókori görög építészetben) emlékeztet. Ezt a merevséget a felemelt bal keze oldja, amelyben egy koszorút tart. A mögötte álló obeliszk felső része egyenlő szárú keresztben végződik, úgy, hogy erre a szobrász merőlegesen egy másik keresztet illesztett, így a sarkok üresen maradtak, de ezt a teret aranyozott mozaikokkal fedett ferde háromszögek törik meg. A mű időtlenséget és kortalanságot hordoz, tudatosan kerülve a kor síremlékeire jellemző életképet vagy portrét.

A síremlék ünnepélyes avatásán a Szózat elhangzása után gróf Andrássy Gyula, a Képzőművészeti Társulat elnöke volt az első búcsúztató, akit a művészeti és társadalmi élet jeles képviselői követtek. A beszédek után a megjelent szervezetek és egyházak elhelyezték koszorúikat, majd az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

Munkácsy Mihály: Siralomház

Munkácsy az 1869-ben festett Siralomház című vásznával indult el a siker útján, ami a párizsi Szalon nagy aranyát is elnyerte, és amelyet még sok híres kép követett. Legismertebbek a Krisztus-trilógia alkotásai, amelynek második képét, a Kálváriát ez év januárjában sikerült a magyar államnak megvásárolnia, így a debreceni Déri Múzeumban újra együtt látható mind a három festmény.

Vezető kép: Ványi Ákos/Józsefváros újság

Fotók: Wikipédia

Szöveg: Ludmann Mihály