A magyar Himnusz közös eléneklését követően a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár fúvós zenekara idézte meg a forradalom napjait. Sára Botond beszédében kiemelte: 1848-ban a magyar emberek szabadságvágya letépte a nemzetre helyezett béklyókat, megrengetve Európát.

„Elődeink kiharcolták nemzeti függetlenségünket, felszámolták a feudalizmus maradványait és elindították az országot a modernizáció útján, a reménykeltő jövő felé. A márciusi ifjak vezették a tömeget élükön Petőfi Sándorral, Vasvári Pállal, Jókai Mórral. Az ő szentírásuk a 12 pont volt, amely tartalmazta Magyarország boldogulásának a követelményeit. A sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, az önálló hadsereg, a határvédelem, az önálló kormány ma már nem csak vágyálom, hanem a nemzeti minimum, amely minden magyar ember sajátja” – fejtette ki a polgármester.

Sára Botond kiemelte: Józsefváros ekkor is az egyik központi helyszínét adta a forradalmi mozzanatoknak. A Nemzeti Múzeumhoz vonult a változásokat követelő tömeg a 12 pont kinyomtatása után. „Az akkori események a bátorság, a hazaszeretet és a tenni akarás sikere, amely a katonai túlerő által ugyan elbukott, de az eredményeit utólag már nem lehetett eltörölni. Az 1848-as szabadságharcosok mindenüket feláldozták Magyarországért, jelszavaik voltak: haza és haladás, amely ma így hangzik: Isten, haza, család!” – mondta Sára Botond.

Mint a polgármester kifejtette: kemény munkával az elmúlt években együttesen reformáltuk meg otthonunkat, Józsefvárost. „Forradalmi évek állnak mögöttünk. Összefogtunk az évtizedes problémák megoldásáért: a közbiztonság javításáért, a közterek tisztaságáért, és összefogtunk a romos épületek megszépüléséért is. Célunk a további fejlődés, melynek a következő állomása, hogy 2030-ra Józsefváros Budapest meghatározó kerületeként a főváros legbiztonságosabb, legélhetőbb része legyen, ahol jó családot alapítani, ahol jó gyereknek lenni.”

„Örökséget és feladatot kaptunk azoktól, akik életüket és vérüket adták azért, hogy az utánuk következő nemzedékek egy jobb és szebb korban élhessenek szülőföldjükön. Viseljük büszkén, hogy magyarok vagyunk, Európa szabadságharcos népe. Otthonunk pedig Józsefváros, Budapest meghatározó, szabadságharcos kerülete. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! Isten áldja Józsefvárost” – zárta beszédét Sára Botond.

„Ismét tehetünk hazánkért”

Kocsis Máté szerint az újkori magyar szabadság alapkőletételének ünnepe 1848, mely a magyar történelemben a polgári, szabad és független állam megalapítását is jelenti.

„Így lett a magyar nemzet sziklára épített közös lelki otthona a szabadság és a függetlenség. A magyar nemzet önállóságát oly sokszor érte támadás, oly sokszor tiportak bele, hogy a hozzá való ragaszkodás lételemünkké vált. 1848-ban is hallhatta mindenki ezen a kontinensen, hogy nem másét akarjuk, csak a magunkét. Szabadságból, szuverenitásból, értékeink és szokásaink védelméből” – fejtette ki az országgyűlési képviselő. Mint mondta: akkor is az elsők között voltunk, de nem voltunk akkor sem egyedül, amikor Európa számos népe hirdette velünk, hogy a nemzetek függetlenségét nem valamely birodalom biztosítja majd, hanem a nemzetek Európája.

„A zsigereinkben van, hogy a magyar szabadságot nem adják ingyen. Ezért van tán az, hogy manapság ugyan nem csörögnek kardok és nem ropognak fegyverek, mégis csatazaj van. Kioktatnak bennünket demokráciából azok, akik mindeközben nem hajlandók elfogadni a magyar választók akaratát. Büntetéssel fenyegetőznek, mert meg akarjuk őrizni Európa értékeit, szokásait, kultúráját. Lehet, hogy ismét az elsők között vagyunk, akik megérezték egy birodalmi törekvés célkeresztjét az európai nemzetek szuverenitásán, ezért az elsők között kell ma is kimondanunk: az egyenrangú nemzetek együttműködésén alapuló nemzetek Európáját akarjuk, és nem akarunk Európai Egyesült Államokat!” – mondta az országgyűlési képviselő.

Véleménye szerint meg kell becsülnünk a kort, melyben élünk, melyben ismét tehetünk a hazánkért: megvédhetjük ’48 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét. „Megküzdhetünk azokkal, akik engedelmes, identitás nélküli, nemzeti létükben szétzilált, birodalmi központ alá rendelt egyesült európai népséget akarnak. Ne legyünk tétlenek, mert egy háború nélküli kor is lehet tragikus! Erre hívnak minket ma a márciusi ifjak, így hát helyezzük szívünk közepébe: A haza minden előtt” – zárta beszédét Kocsis Máté.

Koszorúzás a hősök emlékére

A beszédeket követően a kerületünkben otthonra találó Turay Ida Színház adta elő forradalmi, múltidéző műsorát, amely az 1848-49-es szabadságharc kiemeltebb eseményeit idézte meg.

A verses-zenés darab egyes dallamait a közönség egyként dúdolta a színészekkel. Az előadás egyik látványos elemeként Sasvári Sándor lóhátról énekelte el a Fejedelem című musical fináléjának dalát (A Kárpátok között).

Az ünnepség végén Kocsis Máté országgyűlési képviselő, Sára Botond polgármester, majd önkormányzati képviselők, társadalmi és civilszervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit, a tisztelet virágait a Horváth Mihály téri 1848-as emlékműnél.

Fotók: Ványi Ákos

Szöveg: Nedbál Miklós