A Józsefvárosi Galériában (József körút 70.) 15 órától 100 vers 100 kép címmel verses, zenés Radnóti szellemével áthatott irodalmi délutánra várják a versek szerelmeseit, melyen a zongora mellett Tóth József Füles képei és anekdotái kísérik Császár Angéla szavalatait. Szintén 15 órától a Fiumei úti sírkertben (Fiumei út 16-18.) idén is két izgalmas, érdekes irodalmi sétához csatlakozhatnak az érdeklődők: a Nyugat című séta során kalandos életutakkal, szövevényes szerelmekkel, borospohár mellett elmondott történetekkel fognak találkozni, az Ami bennem lélek... című barangolás alatt pedig többek közt az is kiderül, ki volt az első fröccsöző költőnk, mint ahogy az is, ki hódította meg verseivel a legtöbb női szívet. A sétákra a http://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/sirkerti-setak/kiemelt-seta/a-magyar-koelteszet-napja webcímen lehet jelentkezni.

Ünneplés egy jó könyvvel

Azok számára is sok lehetőséget tartogat a kerület, akik szívesebben töltik a költészet napját elmélyült olvasással vagy kettesben egy verseskötettel. A híresen gyönyörű Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Szabó Ervin tér 1.) nemcsak számtalan olvasnivalót kínál a látogatóknak, de falai közt egyszerre lehet egyedül, és közösségben az ember. Nincs is annál jobb, mint felpillantva egy versből észrevenni, hogy ugyanazt olvassák a szemközt ülővel.

Ha szívesen ünnepelné A magyar költészet napját egy igazi különlegességgel, friss könyvillattal, akkor látogasson el a Keleti pályaudvarnál álló POKET könyvautomatához, és vegye meg a hétfőn megjelent A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából címet viselő versantológiát, melynek előszavában ez olvasható: „Egy éven keresztül gyűjtöttünk verseket barátainktól, színházcsinálóktól, költőktől, íróktól, tudósoktól és papoktól aszerint, hogy mely versek voltak legnagyobb hatással az életükre (...) remélem, hogy sokunk állandó, közös társa lehet a megérkezésben. Komor válogatásnak tűnhet, de azt hiszem ki fogjuk hallani, hogy a nemben, amit a vers üvölt, rejtett igen suhan”.

Versek minden alkalomra

Vagy ha más nem, álljanak meg ma egy pillanatra ebben a rohanó világban, és emeljenek le a könyvespolcról egy számukra kedves, vagy rég elfeledett verseskötetet. Jó egy csésze kávéhoz, teához, jó a napsütéses teraszra, de esőre is, a szoba biztonságában.

Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák

Az ég legyen tivéletek,

Üllői-úti fák.

Borítsa lombos fejetek

szagos, virágos fergeteg,

ezer fehér virág.

Ti adtatok kedvet, tusát,

ti voltatok az ifjuság,

Üllői-úti fák.

Másoknak is így nyíljatok,

Üllői-úti fák.

Szívják az édes illatot,

a balzsamost, az altatót

az est óráin át.

Ne lássák a bú ciprusát,

higgyék, örök az ifjuság,

Üllői-úti fák.

Haldoklik a sárgult határ,

Üllői-úti fák.

Nyugszik a kedvem napja már,

a szél busan dúdolva jár,

s megöl minden csirát.

Hova repül az ifjuság?

Feleljetek, bús lombu fák,

Üllői-úti fák.