Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Kreatív ötletekkel építenek közösséget

Mátyás téri mozidélután a Kesztyűgyárban

2019. május 14. kedd

Tavasszal virágszedés és vízfestékkel mázolás, nyáron pancsolás és társasozás, ősszel pocsolyába ugrálás és diavetítőzés, télen szánkózás és mézeskalácssütés. Az anyaság küszöbén állva ez és ehhez hasonló naiv álomképek lebegtek előttem, ha arra gondoltam, hogyan töltjük majd el közösen a megszületendő gyerekeimmel a magazinosan tökéletes és nyugalmas gyermekkorukat. Aztán a valóság természetesen más képet festett. A hús-vér gyerekeim szórakoztatása nem is olyan pillekönnyű – erre hamar ráébredtem, meg arra is, sokkal izgalmasabb az élet, ha többekkel osztozunk az élményeken. Erre ideális helyszín a Kesztyűgyár Közösségi Ház.

Társaságkedvelőként elkezdtem keresni azokat a helyeket, ahol gyerekek és felnőttek közösségben tudnak együtt lenni: játszani, alkotni, mulatni, programozni. Nem nagyon akadt lehetőség a babatornán és a csettintőn kívül. Persze mehettem még játszóházba is, de őszintén: egy dugig zsúfolt teremben, irdatlan gyerekzsivajban kinek nem halkul el a játékos kedve, és aztán melyik szülő az, amelyik nem a menekülési útvonalra koncentrál kis idő elteltével?! Jobb lenne valahogy lelassulva, kiélvezve, lehiggadva átélni a kalandokat! 

Változatos programok a Kesztyűgyárban

A józsefvárosiaknak nagy szerencséjük van, ugyanis a Mátyás téren álló Kesztyűgyár Közösségi Ház dolgozói változatos családi és gyerekprogramokkal rukkolnak elő hónapról-hónapra fáradhatatlanul. Például majdnem minden hét utolsó munkanapjának késő délutánján meglepetéssel készülnek az aprónépnek. Egyszerű ötleteket valósítanak meg ezeken az alkalmakon, mert azt vallják és tapasztalják, a kevesebb gyakran több. Persze igyekszenek korszerűek is lenni.

Rendeznek sport-, kézműves foglalkozásokat, de ugyanakkor készítettek már szabadulószobát házilag, állítottak fel KRESZ-pályát biciklis ügyességi vetélkedőhöz. Minden hónapban van Tini Disco, nem feledik a nagyobb ünnepeket, így nem múlhat el a tél jelmezbál nélkül, sem az ősz Halloween-party nélkül.

Mozivászon és pattogatott kukorica

A legutóbbi pénteken kertmozit varázsoltak volna az épület előtti parkba, ám az időjárás keresztülhúzta a számításokat. Egy huszárvágással megoldották a dolgot, betelepítették a mozit az egyik terembe. Pattogatott kukoricáról, üdítőről, széles vászonról is gondoskodtak, így nem maradt el az igazi filmszínházi hangulat sem. A szülők is bele-belepillantottak a rajzfilmbe, belekóstoltak a nasiba, és felnevettek egy-egy vicces jelenet láttán a gyerekekkel együtt. A kisebbek időnként felálltak, kimentek az udvarra kicsit futkározni, játszani, aztán vissza-visszatértek a vetítésre. A nagyobbak csak a büfépultig léptek el, hogy kérjenek még egy szörp-popcorn menüt.

A film után a gyerekek többsége kint a téren folytatta a játékot: csapatokba szerveződve fociztak, míg szüleik a parkban beszélgettek. Következő pénteken nyolcpróbát szerveznek, ami már csak a címválasztás miatt izgalmasnak ígérkezik.

Ahol barátságok szövődnek….

A péntek délutáni programok látogatottsága változó – osztotta meg Samodai Géza program-koordinátor. Majd hozzátette: van, hogy minden igyekezet ellenére kevés a látogató, máskor a standard rendezvény hozza be az érdeklődőket. Mindenesetre van egy keménymag, akik nemigen maradnak el a pénteki programokról. Szövődtek barátságok, gyakran fordul elő, hogy a gyerekek keresik egymást a következő játékdélutánon, és van, hogy, aki jól érezte magát egyszer, legközelebb kisebb társasággal, testvérekkel érkezik.

A koordinátor arról is beszámolt, hogy a gyerekek nem csupán a programok miatt jönnek, hanem az ott dolgozók miatt is. „A gyerekek csípik az érdeklődést, ha odafigyelünk rájuk, két-három alkalom múltán már úgy jönnek vissza, hogy tudják a nevünket. Fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki velük” – mondta. 

XXI. századi segítő hely

Közben egy kis szöszke lányka, 6 év körüli figura, odaszaladt a mellettem álló „Géza bácsihoz”, megölelte, és szépen kérte, hogy vegye lejjebb a hangot. Samodai Géza, azaz Géza bácsi készségesen teljesítette a kislány kérését, majd kiosztott még néhány csomag pattogatott kukoricát. Miközben fél szeme a gyerekeken volt, azt is a tudomásomra hozta, hogy a szülőknek nem feltétlen kell ott maradniuk, elugorhatnak bevásárolni, vagy ügyeket intézni akár, míg tart egy-egy program. Többen szívesen élnek is ezzel a lehetőséggel. Már csak arra voltam kíváncsi, mi motivál valakit arra, hogy a péntek estéjét gyerekeket pesztrálva töltse: „ez egy XXI. századi, mégis klasszikus segítő hely, ahol látom, hogy ér valamit a munkám, és egyből látom az eredményét annak, hogy jól csinálom, vagy sem” – válaszolt a program-koordinátor.

Fotó: Nagy Ivett/Kesztyűgyár; Huszár Boglárka/Józsefváros újság

Szöveg: Imre Zsófia

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben