Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Kis épület nagy múlttal a Rákóczi úton

A Szent Rókus-kápolna

2019. június 04. kedd

A Rákóczi út századfordulós épületei között egyedi színfolt a szerényen meghúzódó Szent Rókus-kápolna, amely Józsefváros legrégebbi szakrális építménye. Az épület mintha el akarna bújni, bejáratához hat lépcső vezet lefelé, holott csak az utca szintje emelkedett meg az elmúlt száz évben.

Az épület szép arányú, barokk homlokzata hármas tagolású, hullámzó, törtvonalú párkányok osztják részekre. Az alsó, ahol a kőkeretes kapu és két ablak kapott helyet, függőlegesen hármas osztatú, ión fejezetes pilaszterek (falból kiugró féloszlopok) tagolják. A főpárkány fölötti attikafalat két szélén ívelt vonalú párkány zárja. Az épület hangsúlyos része a magasra törő harangtorony.

Az 1711-es pestisjárvány idején a mai Szent Rókus és Szent Rozália kápolna helyén, egy fából ácsolt barakkba vitték a fertőzötteket, mivel ez a hely eléggé távol esett a várostól, amelynek a határa a mai Astoriánál volt. Az életben maradottak hálából ezen a helyen, még abban az évben lerakták egy állandó kápolna alapját, amelyet Szent Sebestyénnek, Rozáliának és Rókusnak szentelték. A kis építményt a következő pestisjárvány idején, 1739-1740-ben kibővítették, a kápolna mellett pedig 1781-ben szegényház építését kezdték el. Később az épülő szegényházat kórházzal bővítették, a munkálatokat 1841-ben fejezték be. Ekkor a kápolnát is felújították, mert az 1838-as nagy pesti árvíz megrongálta.

A XX. század elején a kápolna lebontását fontolgatták, de szerencsénkre ez nem történt meg, és az első világháború után templomként használták. 1925-ben megújították a belső festést, a háborúban elszállított harangokat pedig 1926-ban pótolták. Az újabb világégésben a kápolna három bombatalálatot kapott, tetőszerkezete és boltozata beomlott, a bejárati szélfogó és a szentély elpusztult valamint az oltárok és falképek is tönkrementek. Öröm volt az ürömben, hogy a háborús rombolás következtében megtalálták a kápolna az átépítések miatt eltűnt eredeti háromkarélyos alapját, amelyet feltártak és láthatóvá tettek. A kápolna az ’56-os forradalomban is megsérült, a tornyát újjá kellett építeni.

 Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság

Szöveg: Ludmann Mihály