„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: – lesz!” – idézte Széchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című munkájának klasszikus zárómondatát beszédében Sára Botond. „Mikor is lehetne ez a mondat aktuálisabb, mint a mai napon?” – tette fel a kérdést a polgármester, hiszen – mint hozzátette –, 1920. június 4-e óta a magyar történelem legfájdalmasabb eseményének napja.

„Nincs mit ünnepelni, de ez a nap mégis reményt ad nekünk hitünk megerősítéséhez. 99 évvel ezelőtt Magyarországot elárulták, megfosztották méltóságától, a magára hagyott magyar nemzet azonban feltámadt hamvaiból. Megásták a sírt, ahol egy nemzetnek kellett volna elsüllyednie, azonban a magyarság teljesen mást gondolt: a nemzeti összetartozás, az élni akarás, az életösztön és a hazaszeretet mindennél erősebbnek bizonyult.” Sára Botond hangsúlyozta, a trianon utáni események rámutattak arra, hogy csak az erős, összetartó magyarság képes nagy dolgokra: ha a nemzet összefog, a fizikai határok sem képesek elválasztani a testvért a testvértől, a barátot a baráttól, magyart a magyartól.

A polgármester beszéde után a Pálinkás Péter karnagy vezette Magyar Örökség-díjas Kodály Zoltán Férfikar műsorát hallhatták az emlékezésre összegyűltek, majd a ünnepség zárásaként mécseseket helyeztek a téren található Magyar Igazság Kútjánál.

Az eseményen több önkormányzati képviselő – többek között Szilágyi Demeter, a Palotanegyed képviselője –, valamint  Egry Attila  alpolgármester is részt vett, és mécsest gyújtott nemzeti tragédiánk emlékére.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság

Szöveg: Zékány János