Mikor magas a vérnyomás?

A vérnyomás nem más, mint az erekben áramló vér nyomása az erek falára. A mérése során két értéket jelez ki a készülék: az első a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás, a második pedig a szív összehúzódásának szünetében, a verőerek belsejében uralkodó nyomásnak felel meg. Az optimális vérnyomás értéke 120/80, normálisnak tekinthető ugyanakkor a 120-130/85-89 közötti is. Fizikai terhelés következtében vagy stresszhatás miatt feltétlen növekszik, ám rövid időn belül normalizálódik, és visszaáll a nyugalmi értékre. Azonban, ha a vérnyomás értéke huzamosabb ideig emelkedett marad, azaz 130/90 feletti értéket mutat, akkor magas vérnyomásról beszélünk.

Kialakulásának okai

A megbetegedés lehet genetikai eredetű, ugyanakkor a megnövekedett testsúly, a mozgásszegény életmód, a magas sóbevitel, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás szintén szerepet játszhatnak. A magas vérnyomással küszködők száma az egész világon nagy, így népbetegségnek számít, Magyarország lakosságának mintegy harmada érintett. A betegség a túlsúlyos gyermekeknél is veszélyeztetési faktor.

Mikor gyanakodjunk?

A hipertóniát gyakran az alattomos jelzővel illetik, ugyanis a kezdeti stádiumban semmi más egyéb tünete nincs, minthogy a mérő emelkedett értékeket mutat, ez alkalmanként mérve nem feltétlen feltűnő. Később felléphet szapora szívverés érzése, amely akár rohamokban is jelentkezhet, kísérheti verejtékezés, fáradékonyság, fejfájás, leginkább tarkótájt. Súlyosabb esetben tapasztalható szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, kéz-láb gyengeség, fizikai terhelésre fulladás érzése, illetve nyomó mellkasi fájdalom.

Ajánlott étrendek

A betegséget házilag kezelni nem ajánlott, mindenképp orvosi felügyeletet igényel, ugyanakkor a táplálkozási szokások megváltoztatásával javítható a kórkép, vele együtt az életminőség. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének egészségmegőrző táplálkozási ajánlása kétféle étrendet emel ki a probléma kezelésére:

-az úgynevezett DASH kúrát kimondottan a szív diétájaként szokták emlegetni, ugyanis a koleszterinszintet is csökkenti, míg

-a mediterrán diéta az egészséges görög és olasz ételekre alapoz, melyeknek köszönhetően csökken a testsúlyt is.

Mindkét kúra a sófogyasztás optimalizására fekteti a hangsúlyt. Míg naponta maximum 5 gramm bevitele az ajánlott, nagyjából háromszor ennyit fogyaszt egy átlagos magyar ember. Válasszunk alacsony nátriumtartalmú ételeket és fűszereket, minél kevesebb boltban vásárolható felvágottat, sajtot, kenyérfélét együnk, viszont nyers zöldségeket és gyümölcsöket étkezésenként legalább 10-15 dekányit. Ezek élelmirost tartalmukkal hozzájárulnak a hamarabb jelentkező jóllakottság érzethez, megelőzve ezzel az elhízást, ugyanakkor magas káliumtartalmuk szintén jótékony hatást gyakorol a vérnyomásra. A húsfogyasztást is fogjuk vissza, részesítsük előnyben inkább hüvelyeseket, mert ezek fehérjetartalma is jelentős, ellenben nem tartalmaznak koleszterint, így az érelmeszesedés, és az ennek következtében kialakuló magas vérnyomás kockázata is lecsökken.

A halfogyasztás is kiemelt szerepet kap mind a kettő étrendben: a halban lévő omega-3 zsírsavak szintén koleszterin csökkentőek, ugyanakkor az érfalak rugalmasságáért is felelnek. Zsiradékként hidegen préselt olívaolajat használjunk. A gabonaféléket sem kell kiiktatni, a bennük lévő B12-, B6-vitaminok és a folsav fontosak az erek egészségesen tartásához, de a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű termékeket részesítsük előnyben.

Nagyon fontos, hogy igyunk eleget, mert megfelelő mennyiségű folyadék híján a vér besűrűsödik, és a szívnek nagyobb energiájába kerül annak keringetése.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros archív

Szöveg: Imre Zsófia