Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Száz éve kísérelték meg megdönteni a Tanácsköztársaságot

Emlékoszlopot avattak a Ludovika Campuson

2019. június 24. hétfõ

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1919. június 24-én, a Ludovika Akadémiáról indult el a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb ellenforradalmi kísérlet, amelyhez az Akadémia számos tisztje és növendéke csatlakozott. Az eseménynek emléket állító oszlop – amely a második világháborút követően megsemmisült – újraállított hiteles másolatát hétfőn leplezték le egy ünnepi megemlékezés keretében. Az eseményen – amelyen beszédet mondott Gulyás Gergely, Miniszerelnökséget vezető miniszter – Sára Botond polgármester helyezte el Józsefváros koszorúját.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében felidézte a 100 évvel ezelőtt történteket. „Aznap délután a Róbert Károly-körúti laktanya udvarán 20 ágyúlövés dördült el. A Ludovika Akadémia parkjában felállított üteg 10 lövéssel továbbította a jelet, erre a dunai flotilla három hajója legénysége árbócra húzta a magyar királyság címerével ellátott lobogót. Kezdetét vette a felkelés” – mondta.

A rektor hozzátette: huszonkilenc tiszten és kétszázötvenhét akadémikuson kívül, altisztek és civilek fegyveresen szálltak szembe a vörös hadsereg katonáival. A felkelés eredménytelenül zárult, de a Tanácsköztársaság 133 napja is elmúlt – összegezte. Mint mondta: egy évvel később, azaz 99 évvel ezelőtt állították fel azt az emlékoszlopot, amelynek másolatát ma itt közösen újra felavatjuk. A díszes kőoszlop oldalára a kivégzett ludovikás felkelők nevét vésték fel: Lemberkovics Jenő, Ivándai Karátson István, Mildner Ferenc századosok, Erődy Ödön tartalékos főhadnagy és Pogány Jenő akadémikus. „ A ludovikás hagyományok, tisztek és növendékek élnek az emlékezetünkben, részei mindennapjainknak” – fogalmazott.

A bolsevik diktatúra, amely sosem látott nagyüzemi terrorjával a civilizáció addigi értékeinek lerombolásával egy elképzelt új világot akart létrehozni, megalkotta az embertelen XX. századot, a totális államok terroron alapuló világát – kezdte beszédét Gulyás Gergely.

Majd azzal folytatta: a Tanácsköztársaság 133 napja meglehetősen dicstelen epizódja a több mint 1100 éves magyar történelemnek. Most eljöttünk, hogy emlékezzünk azokra, akik már akkor a diktatúra ellen harcoltak – tette hozzá. Az első világháború után az emberek bíztak az új, demokratikus Magyarország ígéretében, azonban a Károlyi Mihály-féle népköztársaság nemhogy demokratizálni, de működteti sem volt képes Magyarországot – mondta a miniszter.

A politika cserbenhagyta a kommunistákkal küzdő rendőrséget és az ezeréves határainkat megtartani akaró katonákat, a létrejövő hatalmi vákuum a diktatúrához vezetett. A Ludovika Akadémián végzettek számára magától érthetődő volt 1919 júniusában, hogy vállalják ez ellen a harcot – fejtette ki. „Amikor az ország nagyrésze bénultan vette tudomásul a kiépülő diktatúrát, az élet egyre nagyobb területére kiterjedő terrort, a magántulajdon elrablását, az állami vagyon eltékozlását, az egyházak zaklatását, a keresztyénségen alapuló ezeréves kultúránk alapvető értékeinek megtaposását, egyéni és közösségi jogaink eltörlését, akkor ezek a fiatalok megtették, ami erejükből telt” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A felkelésnek az üzenete ma is egyértelmű: voltak, akik nehezebb időkben is készek voltak életüket áldozni a hazáért. A Ludovikán ez az üzenet mindig érvényes kell, hogy maradjon – zárta beszédét a miniszter.

Az emlékoszolopot a leleplezést követően Jakab János dandártábornok, református lelkész és Berta Tibor ezredes, katolikus pap áldotta meg.

Az emlékműnél koszorút helyezett el mások mellett Boross Péter, korábbi miniszerelnök, Sára Botond Józsefváros polgármestere, és Szabó István a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Fotó: Ványi Ákos/Józsefváros újság

Szöveg: Bányai Rudolf