Városlakóként gyakran elégedetlenek vagyunk a zöld területek mennyiségével. Miközben élvezzük a közeg adta lehetőségeket, vidéki miliőről ábrándozunk. Hogyan is működik a városi zöldítő program?

Józsefváros igencsak terhelt: sűrűn beépített, óriási forgalomtól sújtott, rengeteg környezetszennyezés halmozódott fel itt az évszázadok során. A képviselő-testület tisztán látja, hogy ez egy sürgető feladat, és sokat is tesz ez ügyben a Füvészkerttel, mint a szakma helyi képviseletével együttműködve. A kerületi zöldfelületek megújultak. Első lépésben a parkok, amik mind a mai napig, jó állapotban vannak, másfelől a városi fasorok tekintetében, ahol hiány vagy probléma mutatkozik, ott új telepítés látható. Ráadásul a szakma meghatározta egyrészt, hogy a városokban olyan növények alkalmazhatók, amelyeknek legkisebb a kockázata és legnagyobb a teljesítménye, megmaradási és továbbélési esélye. Másrészt új szabványokat alkottak a fák helyét illetően, amitől a kerület vezetése nem tér el, így a várt eredmény sem marad el. Egy fa elültetése rengeteg kérdést vet fel: ezek közül a legfontosabb a fenntarthatóságé.

Mitől függ akár egy fa, akár egy zöld felület fenntarthatósága?

Ha elültetünk egy fát megfelelő szakértelemmel, gondosan tervezve, arról a továbbiakban sem lehet megfeledkezni. Végig kell gondolni, hogy mennyi pénzbe fog kerülni évente, hogy azt a fát olyan színvonalon tudjuk fenntartani, hogy annak gazdasági élethossza minél tovább tartson. A városi szolgáltató ezt nem ingyen teszi, viszont az erre fordítható kiadás korlátolt.

A lakosság mennyire bevonható a fenntartási folyamatokba?

A városlakók legtöbbje nem annyira öntudatos környezetvédő, hogy a saját kényelmét felcserélné a környezetvédelemre. Ez azt jelenti, hogy bár ideje engedi, mégsem tekinti kötelességének, feladatának, hogy például a ház előtt található növényeket megöntözze, kigyomlálja, szakszerűen ellássa, egyszerűen nem így szocializálódott. Az 1800-as évek vége felé a báró Eötvös-féle oktatási törvényben szerepelt, hogy minden iskolának kötelezően tankertet kell fenntartania, ahol a gyerekek megismerkedtek az élővilággal és a gazdálkodás szabályaival is. Ennek következtében az akkori fiatalok két fontos dologgal rendelkeztek: egyfelől fogékonysággal a természet szeretete iránt, másfelől bármelyikőjük képes volt akár megtermelni a saját élelmiszerét. A mai gyerekeknek időnként el kell magyarázni azt is, hogy nincs lila tehén.

Hogyan lehet ezen változtatni?

A zöldtudatot nem hangoztatni kell, hanem alapvető oktatási-nevelési elvvé kell tenni már az óvodában: ebben Józsefváros az élen jár. A józsefvárosi óvodák gyermekei minden évben, megfordulnak itt a Füvészkertben található tankertünkben, amit a kerülettel közösen építettünk meg. Már harmadik éve, hogy intenzíven működik. Gyakorlati kertészkedős programot szervezünk az óvodásoknak, ami élmény számukra, így örömmel vesznek részt benne. Ha változást szeretnénk és zöld környezetet, azért mindenkinek tennie kell.

A fák ültetése mellett milyen lehetőségek vannak a zöldítésre?

A hagyományos rendszereket ott kell meghagyni, ahol a városkép ezt indokolja, és ahol nincs más lehetőség. A közterületek más szemlélettel is zöldíthetők: ahol a fa nem fér el, ott például a falakat kell zöldíteni. Rengeteget számít a nyári hőségben: párásít, miközben hűti a ház falát, a levegőt is, felfogja a port is, miközben oxigént termel. Egyedileg az utcára kell kidolgozni olyan standard terveket, ami technológiailag kivitelezhetők, kifizethetők és a legfontosabb, hogy fenntarthatók. Vannak olyan smart megoldások, amikkel ez is elérhető. Mintául szeretnénk szolgálni a városnak, ami nem egyszerű dolog, de megvannak erre a módszerek, és aztán követhet bennünket a többi kerület is. 

Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság

Szöveg: Imre Zsófia