Kerületünkben, a Horváth Mihály téren áll Budapest másodikként létrehozott telefonközpontja, a József Távbeszélő Központ. A boltíves kapu oldalában egy bronz emléktábla a telefonhírmondó feltalálójára – a 126 éve elhunyt – Puskás Tivadarra és öccsére, Ferencre hívja fel a figyelmet, aki szintén mérnökként dolgozott a hazai telefonhálózat kiépítésén.
Puskás Tivadar Pesten született 1844-ben. Bécsben tanult, majd Angliában és az Egyesült Államokban is megfordult. Itt ismerkedett meg Edisonnal, korának egyik legjelentősebb feltalálójával, akinek munkatársa és európai képviselője volt. Puskás a távíróközpontok mintájára tervezett telefonközpontokat Bostonban, majd Párizsban. Amikor 1879-ben öccsével hazatért, megkezdték a hazai telefonközpontok kiépítését: az elsőt 1881-ben helyezték üzembe.
Az egykori józsefvárosi telfonközpont épülete
Legfontosabb találmányát, a Telefonhírmondót 1892-ben szabadalmaztatta, amely a rádió elődje volt. Puskás Tivadar 126 éve, 1893. március 16-án halt meg, síremléke a Kerepesi úti temetőben áll. A feltaláló nevét ma már iskolák és utcák viselik, Józsefvárosban pedig ezen emléktábla örökíti meg emlékét.
A bronz domborművön egy antikosan formált szárnyas nőalak, aki akár a győzelem istennője is lehetne, ám itt a villámsebesen terjedő hír szimbóluma. Bal kezében egy telefonkagylót tart, jobb kezének ujjaiból villámok indulnak ki, az elektromosságot szimbolizálva. A feliratból megtudjuk, hogy az emléktáblát 1931-ben a magyar távbeszélő 50 éves fennállásának, és az alapítók emlékére helyezték el. Az alsó sarokban kissé elkülönülve láthatjuk a testvérek domborműves portréit, az alsó szegélyen pedig az alkotó, Sződy Szilárd neve olvasható. A szobrászművész (1878- 1939) jeleskedett az éremművészetben, ezért állt közel hozzá ez a mű is. Ezen kívül a két világháború között sok világháborús hősi emléket mintázott. Műterme Józsefvárosban volt, és több művét őrzi a Fiumei úti Nemzeti Sírkert.
Fotó: Józsefváros újság/archív
Szöveg: Ludmann Mihály, művészettörténész