Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

A hely, amelynek sütijein felnőttek a palotanegyedi gyerekek

Egy nagy múltú kis cukrászda a Bródy Sándor utcában

2019. július 23. kedd

Picinyke üzlet bújik meg szerényen a Palotanegyedben, a Bródy Sándor utca 23/A szám alatt. Pedig szerénységre semmi oka: aki egyszer már betért ide, és belekóstolt a helyben készülő cukrászsüteményekbe, az tudja, kis helyen is lehet hatalmas dolgokat alkotni. Szabóné Kovács Reginával, a Budapest Cukrászda egyik tulajdonosával beszélgettünk.

A legtöbbünk fejében az az illuzórikus elképzelés él, hogy cukrászdát üzemeltetni csupa móka és kacagás, ahol a legnagyobb fejtörést az okozza embernek, hogy édes vagy sós süteményeket majszoljon éppen. Félek, össze fogja törni ezt az idilli képet... Mi a valóság?

A valóság sajnos tényleg nem ez. Nagyszerű dolog cukrászdát üzemeltetni, de rengeteg munkával jár. Mi például heti hét nap nyitva tartunk, folyamatosan új dolgokkal kísérletezünk, amit igényelnek is a vendégek. Nem lehet elkényelmesedni.

Az üzlet portálján az 1957-es évszám látható. Ez ugye az alapítás dátumát jelenti?

Igen, hogyne. De a családom, azaz a szüleim a csak a nyolcvanas évek elején vették át az üzletet egy Szabó József nevezetű cukrászmestertől – az már csak a sors fintora, hogy az én férjem is családneve is Szabó. Édesapám után az üzlet ekkortól Kovács Cukrászdaként lett ismert, és még sokan ma is így emlegetik a környéken. A férjemmel 2013-től üzemeltetjük a helyet, akkor változtattuk meg a nevét Budapest Cukrászdára. Kicsit átalakítottuk, modernizáltuk a helyiséget, de a funkció természetesen megmaradt. Ott a falon (mutat egy fekete-fehér képre), azon a fotón édesanyám látható egy régi kávéfőző mellett. Az a kép is itt készült, és azon a gépen még én is főztem feketét, mikor a szüleim mellett dolgoztam.

Vannak még azokból az időkből ide szokott vendégeik?

Hogyne, sokan visszajárnak hozzánk olyanok, akik a szüleim idejében lettek törzsvendégek. A legtöbb vásárlónk persze a környék lakói közül kerül ki, de az utóbbi időben nagyon megnőtt a betérő turisták száma is, ami régen egyáltalán nem volt jellemző.

Miben változtattak, mikor átvették az üzletet a férjével?

A legjelentősebb változás a múlthoz képest a sokféle keksz, amit most kínálunk. Mi valójában kekszes bolt vagyunk, erről ismernek minket leginkább – és ezt mi vezettük be. Valamiért az emberek nagyon szeretik az aprósüteményeinket, aminek persze örülünk, és mindig próbálunk valami új ízesítéssel előrukkolni. Rengeteget változott a cukrászat a nyolcvanas évekhez képest, lépést kell tartani a korral és a változó ízléssel.

Mi az, ami megmaradt a régi klasszikusokból?

A bécsi kocka például máig kapható, azért még mindig ide járnak, nem lehet kivenni a kínálatból, mert folyamatosan keresik. De mint mondtam, a régi klasszikus kínálattal már nem lehet megélni a piacon, nálunk éppen ezért majdnem minden héten van valami újdonság.

Akkor Önöknek állandóan törni kell a fejüket…

Ez másként nem is megy. De szerencsére a férjem kísérletező típus, szereti az újdonságokat, szóval szerencsés helyzetben vagyunk. Ő a napjait a műhelyben tölti – most is ott ügyködik hátul — jómagam a papírmunkát és minden egyebet intézek, ami nem effektív süteménykészítés.

A férje cukrász ezek szerint, ugye?

Igen, az, de én is cukrász végzettségű vagyok. Nem annak készültem – a szüleim nagy bánatára – de végül mégis ennél a hivatásnál kötöttem ki. A vendéglátóipariban érettségiztem és már a gyakorlatomat itt végeztem.

Ez azért szerencsés helyzet, hogy a férjével közösen tudja vinni a boltot!

Persze, hogy az. Egyedül nem is mertem volna belevágni abba, hogy átvegyem a szüleim üzletét. Ők reggel négytől már itt voltak, egészen délután hatig. Édesanyám a pultban, édesapám a műhelyben. Ahogy már mondtam: rengeteg munkával jár ez.

Tervek?

Azok mindig vannak. Először is valahogyan meg szeretnénk növelni a rendelkezésre álló teret, hogy többen tudjanak leülni. De mivel az utca felé nem lehet, csak az üzleten belül lehet gondolkodnunk, így marad a galéria, szerencsére a belmagasság ezt megengedi. A távolabbi jövő pedig? Két fiunk van, remélem lesz, aki tovább viszi az üzletet - és persze a hagyományt.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság

Szöveg: Zékány János

Legfrissebb

Zajlik a kútfúrás a tervezett józsefvárosi strand területén

Jótékonysági koncert a Szent József plébániatemplomban

Újra családi piknik a Kálvária téren

Kedvezményes belépők józsefvárosiaknak az Erkel Színházba

Az ősz első szűrőszombatja a Szent Kozmában

Családi nap a Rákóczi téren

Szenes Iván örökzöldjei, sztárfellépők előadásában

Facebook

Józsefváros Újjáépül