Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Interjú a mandineren Józsefváros polgármesterével

Sára Botond: A józsefvárosiaknak a biztonságra és a rendre van igénye

2019. augusztus 19. hétfõ

A korábbi „gettóra”, Józsefvárosra 2010 előtt az emberek a bűnözés melegágyaként tekintettek, az elmúlt kilenc évben azonban komoly változásokon ment keresztül a városrész – mondta Sára Botond a mandiner hírportálnak adott interjúban. A kerület polgármestere szerint bőven vannak még megoldásra váró problémák, és ő városvezetőként nem is fog egy helyben toporogni a megoldások érdekében. Bejelentette: előterjeszti, hogy a jövőben csak büntetlen előéletű emberek lakhassanak önkormányzati lakásban. A Józsefváros polgármesterével készített teljes interjút az alábbiakban olvashatják.

„Józsefváros már nem a balhé és a bűn szinonimája.” Tudja ki mondta ezt?

Igen, a lassan megszámlálhatatlan ellenfeleim közül az egyik. Ebben az egy kérdésben egyébként egyetértünk, tényleg sokat javult a közbiztonság helyzete. 2010 előtt Józsefvárosról egy olyan kép élt az emberek fejében – nem indokolatlanul –, hogy a „nyolcker” a bűnözés, a drog, a prostitúció melegágya, ami tele van hajléktalanokkal és borzasztó a közbiztonság. Akkor tízből hét ember azt mondta, hogy ha megtehetné, elköltözne innen. Nem érezték biztonságban magukat. Ehhez képest óriási a változás. Most tízből hét ember épp az ellenkezőjét mondja, mint korábban, az elmúlt lassan tíz év munkájának köszönhetően az emberek szubjektív biztonságérzete javult. Emellett identitástudattal rendelkeznek, a Józsefvárost jelentős kerületnek tartják, és büszkék arra, hogy itt élnek, ezt a közelmúltban lefolytatott konzultáció is igazolja. A változás egy másik bizonyítéka, hogy csak 2018-ban ötezren költöztek a hetvenötezer lakosú kerületbe, Józsefváros újra vonzó célpont lett.

Ha ebben a Józsefvárost érintő, talán legfontosabb kérdésben egyetértenek ellenfelével, mit gondol, mi lesz a kampánytéma? Milyen alternatívát próbálnak majd az ellenfelei felmutatni?

Én nem azzal foglalkozom, hogy ki mit ígérget, mire mennyit licitál rá és mire költené el a kerület pénzét már most úgy, hogy fogalma sincs egy önkormányzat működéséről. Mi tíz éve építjük a városrészt, nekünk Józsefváros az első, és az emberek visszajelzései szerint nem eredménytelenül. A következő tíz évre is vannak terveink, 2030-ra szeretnék egy olyan városrészt építeni, ahol a családok rendezett, tiszta, élhető és gyerekbarát környezetben élhetik az életüket. Egy olyan kerületet szeretnénk, ahol a gyerekek boldogan nőnek fel és jó érzéssel emlékeznek majd az itt töltött évekre. De vannak még megoldandó problémák. A konzultációt épp azért indítottuk, hogy kellő legitimitást kapjunk az emberektől ezeknek a problémáknak a megoldásához. Én inkább ezzel foglalkozom.

Melyek azok a területek, amiket a konzultációban érintettek?

A közbiztonság, a köztisztaság, a hajléktalankérdés és a drogprobléma néhány a legfontosabbak közül. Az idei költségvetésben a konzultáció eredménye alapján már több területre biztosítottunk forrásokat. Hulladékgyűjtők beszerzése és kihelyezésére került sor, biztosítunk pályázati támogatást a társasházaknak a hozzájuk tartozó közterületek, járdaszakaszok takarításához, ami egyébként jogszabályi kötelezettség. Mi azt gondoljuk, hogy ha mindenki elvégzi a saját feladatát, megfelel kötelezettségeinek, akkor ez a városrész sokkal tisztább, rendezettebb lehet. Erre is rákérdeztünk a konzultációban, és a józsefvárosiak jelentős többsége ugyanezt gondolja.. A másik fontos megoldandó kérdés a hajléktalanok közterületi jelenléte, ami közbiztonsági és közegészségügyi kockázatot jelent. Józsefvárosban kilenc hajléktalanszálló van, ez ezzel magasan vezetünk a kerületek között. Nem elfogadható, hogy egy ilyen sűrűn lakott kerületben ennyi hajléktalanszálló működik, nem tudjuk egész Budapest összes hajléktalanját befogadni.

A közösségi együttélés szabályai nemtől, kortól és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkire vonatkoznak, ezeket mindenkinek be kell tartania. A hajléktalanellátás egyébként egy komplex és jó szolgáltatás lehetne, a forrás is megvan rá, valami mégsem stimmel, mert a kerületben a hajléktalan emberek jelentős része még mindig közterületen él. Amit egyébként törvény tilt. Mi azt gondoljuk, hogy egy hajléktalan ember, aki egy hajléktalanszállón vagy egészségügyi problémával rendelkezők esetén egy egészségügyi intézményben tudna megfelelő ellátást kapni és visszailleszkedni a társadalomba, ezt az utcán nem tudja megtenni. Miután a kerület túlterhelt, és a helyzet közegészségügyi kockázatot jelent, felül kell vizsgálni a jelenlegi állapotokat. Ezt kezdeményeztem az illetékes minisztériumban. A következő testületi ülésen benyújtunk egy előterjesztést, mely megtiltaná további szállók megnyitását és ezeknek az intézményeknek a bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek háromszáz méteres körzetében történő működését. Szeretnénk megóvni a gyermekeket, a családokat ezektől az említett veszélyektől.

Reprezentatív felmérésnek tekinthető a konzultáció? Hányan töltötték ki a józsefvárosiak közül?

Másfél hónap alatt tizenkétezren válaszoltak a kérdésekre, ami a lakosság számát tekintve nagyon jó eredmény. Úgy gondolom az eredményt reprezentatív közvélemény-kutatásnak tekinthetjük. A válaszadók mintegy kilencven százaléka egy azonos választ adott az egyes kérdésekben, ami egyértelműsíti, hogy a józsefvárosiaknak a biztonságra és a rendre van igénye, fontosnak tartják e problémák megoldását, egyetértenek az általunk elképzelt iránnyal.

Ellenfele, Pikó András szerint a kerületben kilencszáz, saját tulajdonú bérlakás áll üresen, leromlott állapotban. Ezen a helyzeten nem kellene javítani?

Először is le kell szögezni, hogy ez nem igaz, megközelítőleg sincs 900 üres használható lakás. Ennek egy jó része 20 négyzetméter alatti sötét, komfort nélküli lyuk, jó érzéssel senkit nem lehetne beköltöztetni. A másik fontos dolog, hogy a lakásokkal kapcsolatos problémák – melyeket éppen azok hagytak ránk, akik most hatalmat akarnak maguknak – rendezése régen elkezdődött. Józsefvárosban a kilencvenes években huszonnégyezer önkormányzati lakás volt. Ebből a korábbi balliberális városvezetés húszezret eladott. A legjobb állapotúakat természetesen. Azt, hogy a bevétel hol van, senki nem tudja, hiszen az akkori városvezetés tizenegymilliárdos adósságot halmozott fel, de fejlesztés nem történt. 2010-ben mi megörököltük a maradék mintegy négyezer lakást, amelyek a legrosszabb állapotban voltak. De az ingatlanállomány nem csak fizikai, műszaki állapotát, hanem dokumentációját, nyilvántartását tekintve is rendezetlen volt.

Józsefváros évente nagyjából 1,1 milliárd forintot költ a lakások fenntartására – ebben a fejlesztés nincs benne –, de a bérleti díjak ennek a felét sem fedezik, ezért hétszázmillió forintot kell az önkormányzatnak minden évben hozzátennie. Emellett a bérlők 1,5 milliárd forinttal tartoznak, és az adósság felhalmozóinak fele még midig ezekben a lakásokban él. Ezekkel a kérdésekkel korábban senki nem foglalkozott. Mi nekiálltunk rendezni ezt a helyzetet, de ezt csak lépésről lépésre lehetett megtenni. Elkezdtük eltávolítani azokat a lakókat, akik nem képesek betartani az együttélés alapvető szabályait, akik lopják az áramot, netán önkényesen költöztek be. Ez azonban akár évekig elhúzódó bírósági, végrehajtási eljárásokkal jár. Ezen kívül elkezdtük felújítani a házakat, amelyekkel korábban senki nem foglalkozott. 2002 és 2006 között a balliberális városvezetés kétszázmillió forintot költött a lakásokra, mi 2014 és 2019 között közel hétmilliárd forintot. Most jutottunk el oda, hogy folyamatosan fel tudjuk újítani a lakásokat, a magyar kormány a jövő évi magyar költségvetésben 620 millió forint támogatást nyújt az önkormányzat részére erre a célra, elkezdődtek a bérlemény-ellenőrzések, amelynek során felmérjük a lakások műszaki állapotát, a bérlőket, létrehoztunk az adatok összesítéséhez egy komoly informatikai rendszert. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy a vagyongazdálkodást rendbe tudjuk tenni. Most nyílik meg a lehetőség arra, hogy lakáshoz juthassanak a józsefvárosiak.

Ennek azonban van még egy előfeltétele, a konzultáció alapján egyértelműen látszik, hogy a józsefvárosiak elvárják tőlünk, csak büntetlen előéletű emberek lakhassanak önkormányzati lakásban. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megkérdezettek több, mint nyolcvanöt százaléka igennel felelt, így nekem nincs is más választásom, mint végrehajtani az emberek akaratát. Ezért felkértem a jegyzőt, hogy vizsgálja meg ennek a lehetőségét. Mi egy igazságos, jól működő rendszer működtetésén dolgozunk, még ellenfeleink mindenféle homályos ingatlanügynökségeket hoznának létre, és hajléktalanokat költöztetnének be a lakásokba. Gondoljon bele, mi lenne ott!?

Miért tartják ezt fontosnak? Nem gondolják, hogy ez jogilag kivitelezhetetlen?

Az önkormányzati lakások bérlői a piaci ár tizedét fizetik bérleti díjként. A piaci ár jelenleg minimum kétezer-kétezerötszáz forint négyzetméterenként. Aki önkormányzati lakásban él, átlagosan kevesebb, mint háromszáz forintot fizet egy négyzetméterért. Jogos elvárás a józsefvárosiak részéről, hogy ha valaki ezzel a lehetőséggel visszaél, ha vét a társadalom ellen, ne részesüljön ebből a kiváltságból. Azoknak szeretnénk biztosítani ezt a lehetőséget, akik büntetlenek, dolgoznak, normális életet élnek, családjuk van és rászorulnak erre a lehetőségre.

Nem fél attól, hogy a jogvédő szervezetek megtámadják ezeket az intézkedéseket, mondván: emberi jogokat sértenek?

Ez nem félelem kérdése, sőt biztos vagyok benne, hogy ezt fogják tenni. Fel vagyunk készülve erre, szeretnénk megfelelő jogi lehetőséget találni ezeknek a kerület életét komolyan veszélyeztető problémák megoldására. Ahhoz, hogy Józsefvárost, az itt élők életminőségét egy magasabb szintre tudjuk emelni, egy biztonságos környezetet tudjunk teremteni, ahhoz ezeket a lépéseket meg kell tenni. Ha ezeket nem lépjük meg, akkor Józsefváros megragad a jelenlegi szinten. Én ezt nem szeretném, és amíg én vagyok a polgármester, ez nem fog megtörténni.

Nem fogunk egy helyben toporogni, előre fogunk lépni ezekben a kérdésekben. Ezért indítottuk a konzultációt és kérdeztük meg az emberek véleményét, ők pedig elég egyértelműen állást foglaltak a tekintetben, hogy ez a helyes út. Nem a jogvédők véleménye a fontos, hanem a józsefvárosi embereké, ők pedig elég egyértelműen kinyilvánították a véleményüket. Az én dolgom pedig az, hogy ennek érvényt szerezzek. Ebből nem fogok engedni.

A baloldali sajtó az elmúlt időszakban arról cikkezett, hogy a józsefvárosi önkormányzat mindenféle tisztességtelen eszközhöz folyamodva, erőszakkal be akarja záratni az Aurórát. Mit gondol erről?

Az Aurórát drogos helynek tartom, ami zavarja a környéken élők nyugalmát, akik azt kérik az önkormányzattól, hogy tegyünk valamit azért, hogy végre újra nyugalomban élhessenek. Teljesen mindegy, hogy mit hazudik magáról az Auróra, azt gondolják, hogy csak ők vannak a világon, ez azonban nem így van. Ha Józsefvárosban valaki betartja az együttélés alapvető szabályait, maradhat, ha nem, akkor mennie kell.

Ha már a drogkérdésnél tartunk, mi a helyzet ezen a területen?

A rendőrség hatékony munkájának köszönhetően komoly fejlődést tapasztalhattunk. Szintén előrelépés volt, hogy a tűosztogató Kék pontot sikerült bezáratni. Drasztikusan lecsökkent a közterületeken eldobott tűk száma. A józsefvárosi akciócsoport működésének köszönhetően egyre több elfogás történik. Van még megoldásra váró probléma, de a rendőrséggel együttműködve nagyon jól haladunk.

Egy éve dolgozik polgármesterként, hogyan értékeli ezt az időszakot?

Nagyon hálás vagyok a józsefvárosi embereknek. Sokat járok kerületben, ellenőrzöm a takarítást a városrészben, ebédelni megyek a Teleki téri piacra, nap mint nap beszélgetek az itt élő emberekkel és rengeteg a pozitív visszajelzés. Ez nagyon nagy erőt és lelkesedést ad ahhoz, hogy a közösen megfogalmazott terveinket megvalósítsuk. Ebben nekem a józsefvárosiak segítenek a legtöbbet.

Írta: Pálfy Dániel Ábel/mandiner

Fotók: Földházi Árpád