Immár 40 éve, hogy Dr. Melly András és felesége, Kinga örök hűséget fogadtak egymásnak. A jeles alkalomból szeptember 12-én az önkormányzat nevében Egry Attila alpolgármester köszöntötte a Baross utcában élő párt egy színpompás virágcsokorral, egy palack finom borral, egy kis csokoládéval és a Turay Ida Színház egy tetszőleges előadására szóló jegyekkel. A házaspárral a hosszú és jó házasság titkáról, illetve az együtt töltött évekről is beszélgettünk.
Kinga és András már kisgyermek koruk óta ismerik egymást: mindkettejükcsaládja a Palotanegyedben, a Baross utcában élt. „A szüleink jóban voltak, ígyugyanabba a bölcsődébe jártunk, később pedig egy kis kitérő után ők hoztakminket össze egymással” – idézi fel Kinga az emlékeket. A szülők terve úgylátszik nem is sikerülhetett volna jobban: alig egy évvel az újbóli találkozásután már össze is házasodott a pár, akik András családjának Baross utcailakásában azóta is megértésben és szeretetben élnek egymással. Két lányukszületett, akik négy unokával – három kislánnyal és egy kisfiúval –ajándékozták meg őket.
A házaspárt a hosszú és jó házasság titkairól is faggattuk. „A kulcs atolerancia, a megértés és a türelem” – erősítik meg mindketten a beszélgetéssorán. „A feleségem páratlanul türelmes és békés a természete” – teszi hozzáAndrás, aki közel negyven éve dolgozik baleseti sebészként. „A mi generációnkatmég arra tanították, hogy a család egybentartása elsősorban a nők feladata, és énigyekeztem is megtenni minden tőlem telhetőt” – teszi hozzá Kinga, aki ma márnyugdíjas ugyan, de korábban a gyermekek nevelése és a háztartás mellett egykönyvesbolt vezetésében lelte meg a hivatását. A család egységének megőrzéseolyan jól sikerült, hogy egyik gyermekük ugyanabban a társasházban, a mellettüklévő lakásban él a családjával.
Bár különböző volt a hivatásuk, a házaspárnak a közös élményekgyűjtésére is sok alkalma nyílt az együtt töltött évek során. Mint mondták: elsősorbanaz utazás jelentett közös kikapcsolódást, de többek között színházba isszívesen járnak együtt.
Fotó: Senger Nikolett/Józsefváros újság
Szöveg: Tukács Orsolya