„A mai napon két alkotással, az Illyés Antal által készített Ökrös Oszkár cimbalomművész és Horváth Zsuzsa prímás domborműveivel egészül ki a halhatatlan muzsikusok emlékhelye. Így összesen tizenhat emlékmű dicséri azt a páratlan zenei és kulturális örökséget, amelyet a cigánymuzsika jelent, és képviselőit” ” – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra az ünnepségen.

A főpolgármester-helyettes emlékeztetett: 2013-ban a Fővárosi Önkormányzat és Józsefváros önkormányzata közösen döntött arról, hogy a cigány származású muzsikusok emlékének megőrzéséért közterületet nevez el, és emlékhelyet állít. Szalay-Bobrovniczky Alexandra kiemelte: a cigány kultúra a magyar kultúra szerves részévé vált, a kultúrák pedig akkor lesznek egyetemesek, ha átjárhatók és hatnak egymásra. Kitért arra is, hogy Józsefvárosból rengeteg világhírű tehetség, Kossuth-díjas zenész, népdalénekes származik.  

Szalay-Bobrovniczky Alexandra arról is beszélt, hogy a főváros évek óta támogatja a Kárpát-medencei cigányprímások és zenekarok feszivált, valamint a fővárosi roma ösztöndíjon keresztül idén is hatvan hátrányos helyzetű roma diák iskolán kívüli felzárkóztatási képzéséhez járulnak hozzá. A magyar társasdalomban a cigányok felzárkózásához szükség van a társadalmi békére, szimbólumokra, eszmény és példaképekre, a Muzsikus cigányok parkja ezt a szerepet tölti be.

Raduly József, a Művészeti-Oktatási-Kulturális-Közéleti Alapítvány elnöke rövid történelmi áttekintést nyújtott a magyarországi cigányságról és benne a muzsikus társadalomról.

Elmondása szerint az első feljegyzés a cigányságról 1422-ből származik, amikor Zsigmond király egy kompániának császári védelmet, adómentességet biztosított. A zenészekre kitérve hozzátette: a XVIII. században bontakozott ki két nagy prímás művészete, Czinka Pannáé és Bihari Jánosé. 1952-ben megalakult a Rajkó zenekar, 1985-ben pedig a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar – sorolta. Raduly József arról is beszélt, hogy tavaly 65 zenekar állt munkába a Muzsikáló Magyarország program keretében. Végül köszönetet mondott Tarlós Istvánnak, Kocsis Máténak és Sára Botondnak a Muzsikus cigányok parkja létrejöttéért.

A két új domborművet Sára Botond polgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes leplezték le, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait.

A domborműavatáson jelen volt Sántha Péterné alpolgármester, Benga-Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke, Kathy-Horvát Lajos, a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatója, a Józsefvárosi Cigányzenekar művészeti vezetője, Kállai Kiss Ernő Kossuth-díjas klarinétművész, Mága Zoltán hegedűművész, Balogh Dezső, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett klarinét és tárogató művész, Beke Farkas Nándor a 100 Tagú Cigányzenekar képviseletében, Farkas István, a Reményi Ede Cigányzenészek Szövetségének elnöke valamint Szirmai László, az OSZK igazgatója.

Az ünnepség záróakkordjaként a Józsefvárosi Cigányzenekar muzsikusai Tolnai András nótaénekes közreműködésével adtak koncertet.

Horváth Zsuzsa

1943-2015

A Rajkó zenekar tagja, a 100 Tagú Cigányzenekar virtuóz cigányprímásnője, aki prímásnőként egyedülálló módon nemzetközi hírnévre tett szert.

Ökrös Oszkár

1957-2018

Csodagyerekként, Rácz Aladár utódaként, később a cimbalom Liszt Ferenceként emlegették a klasszikus és cigányzenei hagyományok világszerte népszerű, Kossuth-díjas cimbalomművészét.

Fotó: Ványi Ákos/Józsefváros újság

Szöveg: Bányai Rudolf