Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Képviselő-testületi ülés közérthetően

A képviselő-testület működése közérthetően

2019. december 19. csütörtök

Üdvözöljük Józsefváros képviselő-testületének ülésén!

A képviselő-testület működése

A képviselők az önkormányzat legfontosabb döntéseit a képviselő-testület ülésein hozzák meg. A polgármester által rendszeresen összehívott üléseken általában olyan előterjesztéseket tárgyalnak meg, amelyek előkészítésén az apparátus már hosszabb ideje dolgozik.

A képviselő-testületnek joga van ahhoz, hogy átruházza a hatásköreit a polgármesterre, a jegyzőre vagy a bizottságaira, és jellemzően ezt meg is teszi. Ennek az a célja, hogy az ügyvitel a testületi ülések között is folyamatos legyen, illetve hogy a kisebb súlyú ügyeket ne a testületi ülésen kelljen megtárgyalni. Az önkormányzati működés során sokkal több döntés születik például a bizottságokban, mint a testületnél.

Az önkormányzat egyes feladatok ellátására intézményeket vagy cégeket alapít. Józsefvárosnak jelenleg 4 intézménye és 5 cége van. A cégek feladatellátásáról az önkormányzat (legtöbbször ún. közszolgáltatási) szerződésekben állapodik meg.

Nyilvánosság

A testületi ülés meghívóját az ülés előtt 8 nappal küldik ki az írásos előterjesztésekkel együtt, melyek a https://old.jozsefvaros.hu/onkormanyzat/kepviselo-testulet-ulesei oldalra is felkerülnek. A legtöbb előterjesztéshez döntés kapcsolódik, a testület határozat hozhat, illetve rendeletet alkothat. Mindkettő betartása kötelező, de a rendelet jogszabály, azaz általánosan alkalmazandó, míg a határozat egyedi ügyekben születik.

A testület ülése a zárt napirendi pontok kivételével nyilvános. Zárt tárgyalást csak törvényben rögzített esetekben tarthat, de a zárt ülésen született határozat is nyilvános. A nyílt ülésről videofelvétel készül, amely a https://onkormanyzati.tv/ oldalon megtekinthető élőben, majd az ülés vége után felvételről. A testületi ülésen hallgatóként megjelentek hozzászólási jogáról a testület külön döntést kell, hogy hozzon. Ezt a szándékot érdemes egy képviselőnél jelezni, aki ügyrendi hozzászólásban kérheti a testület döntését.

Szavazás

Az ülést a polgármester vezeti, szavazati joga a képviselőknek van, a törvényességet pedig a jegyző felügyeli. A testület a döntéseit legtöbbször egyszerű többséggel hozza, ami a jelenlevő képviselők több, mint fele. A törvényben felsorolt esetekben azonban minősített többségre van szükség, amely az összes képviselő több, mint fele. Mivel Józsefvárosban 12 egyéni képviselőt, 5 listás képviselőt és egy polgármestert választunk, ezért a testület létszáma 18 fő, tehát a minősített többség 10 fő. Az egyszerű többséghez hiányzások esetén ennél kevesebb szavazat is elég lehet.

Az ülés menete

Az ülésen először a napirend elfogadásáról döntenek, majd sorra veszik az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket. Az egyes napirendi pontok tárgyalásában a levezető először ismerteti a bizottságok véleményét, amelyek az előterjesztéseket előzetesen megtárgyalták, majd megnyitja a vitát, melyben a képviselők véleményt nyilváníthatnak, kérdéseket tehetnek fel, illetve a határozati javaslathoz és/vagy rendelettervezethez módosító javaslatokat tehetnek. Igény esetén az előterjesztő szóban kiegészítheti az írásos előterjesztést a vita előtt, és zárszót mondhat a vita után. Ha módosító indítvány hangzott el, akkor az előterjesztő dönthet annak befogadásáról, illetve ha elutasítja, először a módosító javaslat szavazására kell sort keríteni, majd utána az eredeti javaslat szavazása következik.

Amikor a napirendek elfogytak, a képviselők kérdéseket tehetnek fel önkormányzati ügyekben, amelyekre a helyszínen szóban, vagy utólag írásban kell választ adni.

Az ülés után a jegyzőkönyvet, a határozatokat és a videofelvételt a munkatársak közzéteszik a https://old.jozsefvaros.hu/onkormanyzat/kepviselo-testulet-ulesei oldalon, az elfogadott rendeleteket pedig kihirdetés után a https://old.jozsefvaros.hu/onkormanyzat/rendeletek oldalon.

Rendkívüli esetek a testület működésében

  • A testület 2 napos összehívással rendkívüli ülést tarthat.
  • Halaszthatatlan esetben a rendes ülés napirendjére sürgősségi előterjesztés is felvehető.
  • Ha a meghívó kézbesítésének idejére az írásos előterjesztés nem készült el, de a címe a meghívóba bekerült, az előterjesztés pótkézbesítéssel jut el az ülés résztvevőihez.
  • Az előterjesztés lényegét nem érintő apróbb módosítások az előterjesztés valamely részének cseréjeként is kiküldhető az ülés résztvevőihez.
  • Ügyrendi hozzászólást az ülés levezetésével kapcsolatban bármely képviselő soron kívül tehet, ha az nem érinti az éppen tárgyalt előterjesztés tartalmát. Ügyrendben tett javaslatról a testület soron kívül szavaz. Ilyen lehet például az adott előterjesztés napirendről való levétele (elnapolása), az érintett hozzászólásának kezdeményezése, vagy éppen a vita lezárása.
  • A levezető rendreutasíthatja a képviselőt, vagy elveheti tőle a szót, ha a tárgytól eltér, vagy ugyanazt az érvet ismételgeti.
  • Ha a képviselő egy ügyben személyesen érintett, ezt be kell jelentenie, és nem szavazhat.
  • A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, ami egyben testületi ülés is.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben