Túlélte a balesetet és fel fog épülni az a két fiatal, aki decem­ber 26-án hajnali 2–3 óra között a kilazult erkélykorláttal együtt az utcára zuhant a József körút és Baross utca sarkán lévő társasház egyik első emeleti erkélyéről. Egy szemtanú lapunknak úgy mesélte a történetet, hogy a buszmegállóban állva figyeltek fel egy barátnőjével az erkélyről jövő hangoskodásra, bulizásra, majd egyszer csak látták, hogy kidől a kőkorlát és két fiatal férfi lezuhan.

Az erkély alatt lévő McDonald’s előtt tartózkodók félre tudtak ugrani, így szerencsére más nem sérült meg. Azonnal hívták a mentőket. A rendőrség és a katasztrófavédelem így is hamarabb ért ki. A szemtanú szerint 20 percet vártak a mentőkre, de közben végig vonalban voltak a diszpécserrel. Még a mentősökre is potyogtak törmelékek az erkélyről, míg a katasztrófavédelem munkatársai biztonságossá nem tették a helyszínt.

Egy ilyen történetet hallva mindenkiben felmerül két kérdés: kié a felelősség, és hogyan lehet egy ilyen balesetet megelőzni?

Dr. Sudár Miklós ügyvéd szerint egy társasházban főszabályként a szerkezeti elemek közös tulajdonba tartoznak. Tehát maga az erkély a lakás tulajdonosáé, de a tartó- és szerkezeti elemei (így a kőkorlát is) a társasház felelősségi körébe tartoznak – hacsak az alapító okirat másképp nem rendelkezik. Ha viszont egy tartóelem meglazul, meghibásodik, akkor a lakás tulajdonosa köteles ezt jelezni a közös képviselő felé. Dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke ezt azzal egészíti ki, hogy ilyenkor a közös képviselő a kötelező műszaki vizsgálatot követően a kijavításig (amiről árajánlat bekérését követően dönteniük kell a lakások tulajdonosainak) megtilthatja az erkély használatát.

A szóban forgó ház közös képviseletét ellátó Prodomis Kft. képviselője, Sánta Mónika lapunknak elmondta, hogy a lakástulajdonostól az erkély állapotával kapcsolatos jelzés, megkeresés nem érkezett hozzájuk. Egyelőre nem tudják teljes bizonyossággal, hogy miért következett be a baleset, de hamarosan sor kerül a statikai vizsgálatra. A ház Baross utca felé eső része (és az a sarka, ahol a baleset történt) 2015-ben volt felújítva. Ekkor statikai ellenőrzés is történt, ahogy néhány évvel korábban is volt hasonló felülvizsgálat a közös képviselő szerint.

És hogy mit tehetünk mi magunk azért, hogy ne történhes­sen ilyen baleset? Bármilyen meghibásodást, apró rendellenességet észlelünk, jelezzük a közös képviselő felé. Ha például az erkély burkolatával van gond, akkor a közös képviselő azt fogja mondani, hogy annak felújítása a lakás tulajdonosának kötelessége. Ekkor haladéktalanul végeztessük el a javítást, vagy – anyagi forrás hiányában – ne használjuk az erkélyt. De ha tartóelemről (korlátról, mellvédről, alátámasztásról) van szó, akkor a hiba jelzésétől kezdve a közös képviselőnél van a labda, az ő dolga a kivizsgáltatás, a javításra vonatkozó árajánlat bekérése.

A tulajdonostársak döntését követően pedig megkezdődhet a kivitelezés, a meghibásodott épületelem javítása. Ám gyakran előfordul – hívja fel a figyelmünket dr. Sudár Miklós –, hogy a tulajdonosok közössége megtagadja a javítást, nem fogadja el, hogy az a ház közös felelőssége lenne. Egy friss kúriai ítélet szerint ilyenkor a lakás tulajdonosa elvégeztet­heti a közös tulajdonú rész állagmegóvását, majd a költségek többi tulajdonosra eső részét – a törvényi feltételek teljesülése esetén – a közösköltség-tartozásából levonhatja.

A József körúti házban nincs önkormányzati tulajdonú lakás, a társasházakat pedig a kormányhivatal felügyeli, ezért az önkormányzatnak a jelen történetben nincs tennivalója. A jegyző mindenesetre írt egy emailt a közös képviseletet ellátó kft. vezetőjének, hogy értesítse a lakókat, ne használják az erkélyeket addig, amíg minden erkélyt meg nem vizsgál egy statikus. Sánta Mónika lapunknak úgy nyilatkozott, hogy pályázatok segítségével mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a legnagyobb biztonságban legyen a több mint 120 éves épület.

Szöveg: Gaal Ilona

Fotó: Huszár Boglárka és Winter László