Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Özvegy Kipcsak György rovata

Az elszámoltató évértékelő, avagy Skywalker a nyócba’

2020. január 11. szombat

Január másodikán kezdett el ébredezni a ház, miután Laci, a gondnok elkezdte kilapátolni az összetört orosz pezsgőspalackokat (az oroszok már rég kijöttek a spájzból), amiből a fiatalok féláron spájzoltak be szilveszterre a kínainál, aki amúgy vietnámi, de hát nekünk úgyis kínai mindegyik, ahogy az erdélyi magyar meg román. A lehúzott redőny mögött pislogva hallgattam ki az öregek évértékelőjét, ami úgy retorikájában, mint formájában eltér Áder János újévi köszöntőjétől. Értelme ugyan egyiknek sincs, de a hagyomány az tradíció, ahogy a szólás mondja.

– Nekem az tetszett a legjobban – kezdte Géza bácsi, az egykori piarista diák –, ahogy a Botondék alkalmazták a szabadságmegváltást. Ez az igazi összefonódása a liberalizmusnak meg a kereszténységnek: a szabadság a libertátét, a megváltó a kereszténységet jelképezi, nem?

– Szerintem csak a pénzt! – tromfolt rögtön valaki, akit a paplan alól nem is láthattam. – Nekünk, nyugdíjasoknak miért nem jár szabadságmegváltás? Meg 14. havi fizetés, mint az osztrákoknál?

– De miért járna plusz fizetés meg szabadságmegváltás a nyugdíjasoknak, amikor nem is dolgoznak? – dörmögte le valaki a harmadikról.

– Miért, a képviselők meg mit dolgoznak? Meg a polgármester? Az neked munka, hogy a mi pénzünket elköltik? – ordította harmadnaposan Béla, aki mióta hazajött Londonból, nem dolgozik és nem adózik, mert elvan a három Airbnb-s lakásából.

– Te csak fogd be, a jó édes… – kezdte valaki, de ekkor éktelen hangzavar támadt, és kénytelen voltam közbelépni.

– Tisztelt idősebbek, a fiatalabbak nevében kérem, hogy ne zajongjanak. Ma még ünnep van, az egyetemistáknak szünet, mi pedig az előző szombatokon dolgoztuk le a csütörtököt meg a pénteket. Legyenek méltányosak a fáradt diákokkal és dolgozókkal szemben, 31-e után ránk fér a jól megérdemelt pihenés az egész éves hajsza után rohamosan fejlődő országunkban! Amit töretlen hittel építünk tovább és folytatjuk a munkát az új évtizedben is, amint magunkhoz térünk, ha felszívódott bennünk anyuka paprikás krumplija – fogalmaztam Kádár és Orbán nyelvén egyszerre, hogy mindnyájan megértsék.

Úgy látszik, ezt a nyelvezetet csípik is az idősebbek, mert visszatértek az évértékelésre. Az első körben a parkolástól rollereztek el a térkövezésig és vissza, összegezve, kinek hányszor ütköztek a banyatankjába a csarnokba menet. Majd áttértek a hajléktalanokról a lakáspolitikára, mert egyik adja a másikat, s így tovább a Blaha Lujza térig, ami a kormánypárti média szerint sose volt ilyen szemetes, mint amióta ezek az újak jöttek.

– Koszos volt az mindig. Végül még Csernobilt meg az űrszemetet is Karácsonyékra fogják kenni, majd meglátod – prognosztizálta neszkávés zaccából egyikük, Momentum feliratú bögréjét lobogtatva.

– Űrszemét? Már az is baj, hogy van űrprogram?! – így a másik. – Nektek az is baj, hogy a fideszesek mernek álmodni! Itt van, a Ferencz Orsolya a mi önkormányzati képviselőnk, ráadásul most ellenzéki, de van űrprogramja!

– Jó – szóltam bele –, de az a kormány programja, ő meg űrkutatási miniszteri biztos…

– Na persze – vágott vissza –, de ennek biztos lesz hozadéka a kerületben, ha a Pikó majd elbiciklizik végre innen. Ezek még a BKV-s vagy milyen bérletekkel vacakolnak, meg hogy applikáció lesz, meg csipp vagy valami elektromos izé, és úgy közlekedünk. 2020-ban, amikor nyakunkon a XXII. század és az orosz NASA!

– Tudtommal Pikó az űrprogram lelkes híve – magyaráztam –, mert láttam a Facebookján, hogy karácsonykor megnézte a legújabb Star Wars-t.

– Na, az meg mi? – kérdeztek vissza.

– Hát nem láttam. Csak olvastam, hogy ennek a résznek a Skywalker korában a címe, és hogy ismét összecsap benne az Ellenállás az Első Renddel, meg véget ér az ősi konfliktus a sithek és a jedik között.

– Hát akkor ez tiszta magyar politika. A sithek a DK, a jedik meg a Jobbik, ők békültek ki tavaly. Az ellenállás meg összecsap az első renddel, vagyis az egyesült ellenzék a NER-rel – fejtette meg a mű mondanivalóját a ház hippije. – De akkor ki Skywalker? A Pikó?

– Az hát, a Pikó – lépett ki ekkor a gangra pizsamában az egyik tinédzser, fénykardjával hadonászva. – Skywalker az örök lázadó, hogy nem lehet ezt megtanulni?! És miért nem alszanak ilyenkor, mint minden rendes ember? Mit okoskodnak? Visszhangzik az egész udvar! – kiabált.

– Hát, öcsi – mondta remegő hangon a 80 éves piarista öregdiák –, de hát még csak délután öt óra van…

– És január másodika – így a kialvatlannak tűnő ifjú. – Na de majd visszakapják. Egész évben…

– Hallatlan – suttogta lakása felé teperve, a fénykardtól megriadva az egyik nyugdíjas nénike –, milyen viselkedés ez? Ezek a mai … szemetek…

– Hallottam ám, mit sutyorog, mama! – fordult vissza a tinédzser. – De csak hogy tudja, mi már űrszemetek leszünk, kilőnek bennünket és szavazni se fogunk tudni. Olvastam a programban.

Szöveg: Szerbhorváth GyörgyFotó: Ványi Ákos

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben