Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

A RENDELŐBEN RÖHÖGNI ÉS KÁROMKODNI IS SZABAD, CSAK HAZUDNI NEM

Az „elitet” gyógyítja 27 éve

2020. január 15. szerda

A hazai viszonyokhoz képest egész jó a helyzet a józsefvárosi egészségügyben – mondta lapunknak Dr. Héczey András, a VIII. kerületben már csaknem 30 éve praktizáló háziorvos. A kerület rendelőit az elmúlt években felújították, és az önkormányzat is igyekszik mindent megadni a háziorvosoknak. Józsefvárosban így egyelőre még nincs orvoshiány, miközben országszerte több százzal van kevesebb belőlük, ami egyre nagyobb gond.

„A teljes magyar egészségügyet ellehetetlenítették, ehhez képest hazai viszonyok között a VIII. kerületben egész jó a helyzet” – mondja Héczey András. A 68 éves mellkassebész tapasztalatból beszél, hiszen először 1989-ben tíz hónapig, majd 1993 óta folyamatosan háziorvos Józsefvárosban. „1989-ben egy tehetségtelen   orvosigazgató   kirúgott. A betegeim kiálltak értem, zokogtak, felháborodtak” – meséli. Héczey doktor nem könnyű eset, ezt maga is elismeri. „Nehezen összeférhető pasas voltam, de már nem vagyok az, elfáradtam.” Fáradtság jelét viszont nem látjuk rajta, amikor a szokásos hétfői rendelése előtt egy órával a rendelőjében beszélgetünk vele. Héczey pörög, sztorizik, káromkodik és már a rendelés előtt is két betege hívja telefonon.

„Ne aggódjon annyit! Azt semmiképpen se szedje be!” – halljuk az instrukciókat. A doktor, miután végzett, kicsit elérzékenyült. „Lajos volt az egyik telefonáló, már 30 éves. Régóta nem lakik a kerületben, de gyerekkora óta ismerem, és engem hív, ha megijed, vagy valami panasza van.”

Héczey habitusa mellett a betegei sem „szokványosak”. „Nagyon szabadszájú a rendelésem. Sokszor tárva-nyitva a váró és a rendelő ajtaja: jól elröhögnek egymáson a betegek. Repkednek a káromkodások is, de nincs ezzel baj. Hozzám az ‚elit’ jár” – magyarázza, és rögtön le is szögezi: komoly szabályai vannak.

„Nálam az tartozik az elithez, aki betartja a játékszabályokat. Tisztelettudó annyira, amennyire én vagyok vele, nem késik, és nem hazudik. Ahogy hazugságon kapok valakit, elérem, hogy máshova járjon” – hangsúlyozza. Héczeyt ugyanis nem zavarja, ha valaki egy hetet otthon akar maradni orvosi igazolással valódi indokkal, de akkor szinte felrobban, ha kamuzáson kapja az illetőt.

1993-ban, amikor Héczey, főképp a volt betegei nyomására visszatért a kerületbe, az önkormányzat szerződést kötött a háziorvosi praxisokkal. „Elég sokat jártam a nyakukra. Végül az akkori SZDSZ-es vezetésű önkormányzat felújította a rendelőt, és az akkor létrejött szerződés a mai napig érvényes” – mondja. „Most egészen meglepően” – folytatja – „minimális apróságoktól eltekintve mindent finanszíroz Józsefváros mindenkori önkormányzata – politikai oldaltól függetlenül.” Héczey doktort amúgy sem érdekli a pártpolitika, mert „mindenkiből elege van”. Azt is elismeri, hogy ma a VIII. kerületben gyakorlatilag nincs olyan háziorvosi rendelő, amit ne újítottak volna fel. „Az Auróra utcai Szent Kozma Egészségügyi Központot a fideszes érában újították fel.

Arról persze jobb nem beszélni, hogy igazán ki járt jól vele„ – folytatja. Az viszont szerinte tény: pompásan néz ki a központ a korábbi állapothoz képest. Önkormányzati forrásaink szerint ugyan valóban csillog-villog az intézmény, de például az odatervezett székek már nem bírják el az embereket. Úgy tudjuk, a székcserékre félre is tettek már egymillió forintot.

Héczey egyébként úgy tudja, az új vezetés fenntartja a status quót és érvényben marad az a szerződés is, amit még 1993-ban kötöttek vele. A szociális és az egészségügyi ágazat működéséért is felelős alpolgármester, Szili-Darók Ildikó lapunknak azt mondta, igyekeznek minden támogatást megadni a háziorvosoknak. A kerület új vezetése egyelőre tájékozódik az egészségügyi területen is a legsürgetőbb tennivalók kérdésében. Az ígéretek szerint minden praxist végigjárnak és felmérik az igényeket: kiderítik, hogy kinek mire van szüksége. Az ugyanakkor biztató, hogy az országos átlaghoz képest valóban kiemelkedően áll a VIII. kerület, hiszen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) friss listája alapján tartósan csupán egyetlen – egy gyermek-háziorvosi – praxis betöltetlen Józsefvárosban, ez pedig igen jó adat. Budapesten összességében jobb a helyzet, mint vidéken, de már a fővárosban is több mint 30 körzetben nincs állandó háziorvos, hanem – jobb híján – helyettesítésekkel oldják meg a rendeléseket.

✻ ✻ ✻

„Borsodban lakni már önmagában is kihívás”

– Az 1990-es évek elején még komoly presztízse volt a háziorvosi munkának, de 20-25 év alatt ezt teljesen lerombolták – állította lapunknak Komáromi Zoltán. A jelenleg is a fővárosban praktizáló háziorvos – aki amúgy a DK egészségpolitikusa – szerint a ’90-es évek elején országosan 80 képzési helyszíne volt a szakmának, 1992-ben 250-en, míg 1993-ban 260-an jelentkeztek háziorvosnak, az ezer végzett orvosból. – Minden negyedik fiatal kolléga háziorvos szeretett volna lenni – érzékeltette a szakember. Napjainkban évente 70-80-an tesznek szakvizsgát; Budapesten tavaly 56-ból csak 18-an tettek sikeres vizsgát, és közülük is csak ketten kezdtek el háziorvosként dolgozni.

Emiatt nincs utánpótlás, ez pedig főképp olyan kisebb falvakban okoz kezelhetetlen helyzetet, ahol idős az orvos. Komáromi Zoltán példaként említette egy kollégáját, aki két falu háziorvosa is volt mikor tavaly meghalt 78 évesen. Betegeit a szomszéd településen dolgozó, de szintén két falut ellátó 82 éves kollégája vette át, aki végül január elsején szállt ki, mert nem bírta tovább. Így négy falu is állandó háziorvosi ellátás nélkül maradt.

A hivatalos statisztikák is önmagukért beszélnek: míg 2010-ben még „csak” 176 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, addig 2018-ban már 402. A praxisok folyamatos üzemeltetése egyre komolyabb problémát okoz, hiszen miközben tíz éve a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százaléka volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, 2018-ban ez az arány már 71 százalékra ugrott. A helyzet tavaly sem sokat javult, hiszen az októberi adatok szerint 399 betöltetlen praxis volt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az országban több mint 400 ezer embernek nincs állandó háziorvosa a lakóhelyén, és vannak olyan ellátási körzetek, ahol ez az állapot 15 éve folyamatos. Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben a legkritikusabb a helyzet, hiszen előbbiben 52, Békésben pedig 32 háziorvos hiányzott tavaly ősszel. Komáromi a helyzetet úgy érzékeltette lapunknak, hogy egészségügyi szempontból Borsodban lakni már önmagában is kihívás. A szakember szerint régóta látszik, hogy az egészségügy egyik alappillérének számító háziorvosi rendszer egyre kritikusabb állapotban van, a mindenkori kormányok ezzel mégsem akarnak, vagy tudnak érdemben mit kezdeni. Tény, hogy a 20 éve folyamatosan romló tendenciát látva az egészségügyi kormányzat évekkel ezelőtt elindította a praxisok feltöltését célzó programját, jellemzően pluszpénz és különféle támogatások ígéretével, ám ez láthatóan nem tudja jelentősen ellensúlyozni a kevés új háziorvos és az elöregedő orvostársadalom jelentette problémákat.

✻ ✻ ✻

Túl kórházközpontú az ellátórendszer

Az Európai Bizottság szakértői által készített tavaly decemberi országjelentésben többek között azt kérdezik a szakértők: „Miért is menne egy fiatal orvos dolgozni olyan vidékre, ahol a feleségének nincs munka, a gyerekének nincs megfelelő iskola, és teljesen magára hagyva kell dolgoznia?” Szerintük a megoldás a háziorvosi praxisközösségek erősítése lenne, ugyanis nemcsak a pénz az egyetlen motiváló erő. Ha az orvos megfelelő elismerést, jó munkakörülményeket kap, ahol egy szakmai közösség veszi körül, akkor vállalja az ilyen megbízásokat. A jelentés – hazai szakértőkkel egybehangzóan – megállapítja, hogy a magyar egészségügy továbbra is kórházközpontú, és a háziorvosi alapellátás nem játszik jelentős szerepet. Pedig hatékonyabb háziorvosi rendszerrel több kórházi kezelést el lehetne kerülni, amivel pedig olcsóbban finanszírozhatóvá lehetne tenni a fekvőbeteg-ellátást. Mindenhol a világban, ahol használják a háziorvosi rendszert, egy orvos mellett legalább három-négy szakasszisztens dolgozik. Magyarországon viszont úgy találták ki a rendszert, hogy egy nővér jut egy orvosra, ráadásul megalázóan kevés fizetéssel és kevéssé vonzó karrierlehetőséggel.

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotó: Ványi Ákos

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben