Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

NEMZETKÖZI TANANYAG KIDOLGOZÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT A KERÜLET BÖLCSŐDÉI

Tanítani fogják a józsefvárosi bölcsik gyakorlatát

2020. január 29. szerda

A kisgyermeknevelők egyetemi képzésében nem tananyag a multikulturalitás, vagyis az, amikor különböző nemzetiségű vagy szociális helyzetű gyermekek járnak egy intézménybe. Pedig igencsak létező jelenség, ezt a nyolcadik kerületi szakembereknél senki nem tudja jobban. Ezért az ő hétköznapi gyakorlatukra is építve születendőben van egy nemzetközi tananyag. A tananyag fejlesztésből a kerületi kisgyermeknevelők és a családok is profitálnak.

Kevés kerület mondhatja el magáról, hogy náluk a bölcsis nénik (hivatalos nevükön kisgyermeknevelők) szakmai támogatására annyit adnának, mint itt, Józsefvárosban. Most éppen egy nemzetközi pályázatban vesznek részt a kerületi bölcsődék. Ennek egyik célja az, hogy a más kultúrákból érkező gyerekek, pontosabban családok, ugyanúgy beilleszkedjenek a bölcsődei közösségbe, mint a többiek, a másik pedig, hogy tananyag szülessen mindabból, amit ezért a nevelőnőknek tenniük kell, és a jövő nevelőit már ennek alapján oktassák az iskolapadban.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez őt vagy a gyerekét nem érinti: de igen, az olyan közösségekben, ahol különböző hátterű emberek élnek, mindenkinek elemi érdeke, hogy a másik különbözőségére tekintettel legyen, és hogy mindenki más is tekintettel legyen az ő igényeire. Hangsúlyozzuk: ez mindenki érdeke, nem csak annak, aki más kultúrából jön. Vegyünk egy bölcsődei példát: ha a vietnámi nagymama viszi be az unokát, és egyikük sem beszél magyarul, akkor a nevelő nyűgös lesz attól, hogy a nagymama vietnámiul magyaráz neki, sőt ismételgetni kezdi a szavakat (például kiscipő) vietnámiul, és várja, hogy a nevelő visszamondja őket. Nagyon is érthető a nevelő ellenérzése, és ha úgy meséli el ezt a (megtörtént) történetet, hogy „ne magyarázzon már nekem, nem fogok úgyse megtanulni vietnámiul”. De mi lenne, ha akár csak 10 alapszót tudna vietnámiul? Máris meg tudná nyerni a nagymamát, és percek alatt tudna olyan viszonyt kialakítani, amiben a nagymama nem csak akkor érzi biztonságban az unokáját, ha „beleveri” a vietnámi nyelvet a gondozónőbe.

Jellemző különbségek

Koscsóné Kolkopf Judit, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője ebben a nagyon színes kerületben épp azért volt az egyik kezdeményezője ennek a pályázatnak, mert azt vallja, hogy egy szervezetnek mindig lehet és kell is fejlődnie. A kerület bölcsődéi az országban egyedüliként vállalnak ilyen szerepet. Rajtuk kívül még olasz és belga bölcsődék vannak a programban, mellettük pedig minden országból a kisgyermeknevelők képzését végző egyetemek.

Az egyetemek által kidolgozott tananyag nyers változatát bölcsis nevelőkön tesztelik. Koscsóné Kolkopf Judit szerint a programból legalább annyit fognak tanulni az egyetem katedráin ülő tananyagfejlesztők is, mint a bölcsődei gondozók, akiknek az intézmények sok évtizedes tapasztalatai alapján számos remek eszközük van arra, hogyan segítsék a más kultúrájú vagy a hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését.

Az egyik jellemző probléma a különböző nemzetiségi gyerekekkel kapcsolatban, hogy a szülők számára ismeretlen a beszoktatás, amikor nem csak behozzák és otthagyják a gyermeket, hanem fokozatosan növelik a kicsi bölcsődei bentlétét egy teljes napra. A cigány családokban épp az ellenkezője szokott gond lenni: ők annyira családcentrikusak, hogy ott meg az elengedés a gond.

Koscsóné Kolkopf Judit

Szakmai együttlét

Jelen voltunk a program egyik képzési napján. Egy teremben ült körülbelül 15 kisgyermeknevelő, minden kerületi bölcsődéből kettő-három, és épp egy páros gyakorlaton dolgoztak az ELTE oktatójával, Darvay Saroltával.

Láthatóan örültek annak, hogy megismerik egymás munká- ját, és hogy közös problémákra bukkannak. Rónai Margaréta, a Játékvár bölcsőde munkatársa azt mesélte lapunknak, hogy aznap több résztvevő is az egyik kerületi bölcsőde ötletét vitte haza, ahol kiskert van, és répát, fűszernövényeket termesztenek a gyerekekkel. 

Rónai Margaréta

Szöveg: Gaal Ilona; Fotó: Huszár Boglárka

- - -

Interkulturális kisgyermekkori oktatás és nevelés: tananyagfejlesztés szakemberek számára.

Intercultural Early Childhood Education - IECEC

Erasmus+ Köznevelési stratégiai partnerségek pályázat, 2018 szept. – 2021 aug.

Résztvevő országok és szervezetek:

Magyarország: ELTE-Tanító és Óvóképző Kar, Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, Galileo Progetti Nonprofit Kft.

Olaszország: UNIFI-firenzei egyetem, ARCA

Belgium: Erasmus Főiskola-Brüsszel

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben