Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

LETELT A POLGÁRMESTER ELSŐ SZÁZ NAPJA

Tartja a szavát Pikó András: A párbeszédre épít

2020. február 12. szerda

Pikó András polgármesterségének első bő három hónapja az ígéretei szerint alakul: a vezetési elvek és az elkezdett intézkedések összhangban vannak a választási programjával, miszerint nem a hatalmat, hanem az itt élő embereket fogja szolgálni. Egyelőre még inkább elvi döntésekről és gyakorlati intézkedések kezdeteiről lehet beszélni, mint megvalósult programpontokról, igaz, a száz nap is töredéke csupán az ötéves ciklusnak.

Túl vagyunk a bűvös első száz napon, bármikorra datáljuk is Pikó András polgármesterségének kezdetét. Azért nem egyértelmű az időpont, mert az októberi választás után a Fidesz megtámadta az eredményt, és csak november 7-én tartották az első testületi ülést. A kerület elkövetkező évei szempontjából fontos, hogy Pikót a C8 Civilek Józsefvárosért nevű civil szervezet indította, és ez a szervezet volt a győztes kampány motorja. Az országos politikában ellenzékben lévő demokratikus pártok (Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, Szolidaritás) pedig egyként álltak be Pikó mögé. Ez a csapat most is egy frakcióban ül, és többségük van a képviselőtestületben.

A többség pedig a működőképesség záloga, ami minden kerületi lakos érdeke, pártszimpátiától függetlenül.

A civil háttér Pikó választási programját is meghatározta, és eddig ezzel összhangban tevékenykedett. Megválasztása után a polgármester úgy értékelte: győzelmét annak köszönheti, hogy a kampány második felében turbó fokozatra kapcsolták a személyes megkereséseket. Programja a részvételi demokráciára épít, röviden arra, hogy a lakók bevonásával döntenek az őket érintő dolgokról. Ennek megfelelően az első száz napban már öt közösségi fogadóórát és egy közmeghallgatást tartottak. Továbbá Józsefváros csatlakozott ahhoz a néhány hazai településhez, ahol bevezetik a részvételi költségvetés gyakorlatát, vagyis közös döntéssel határoznak – először 2021-ben – a kerületi költségvetés egy részéről.

A részvételi intézményépítés alapja, hogy az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja a lakosságot (egyirányú kommunikáció) és fenntartja a társadalmi párbeszédet (kétirányú kommunikáció). Az engedélyek és tiltások szabályzó ereje helyett az önkormányzat inkább a közösség erejére épít majd. Az utcákat járva, a kerületiekkel beszélgetve azt látjuk, hogy ebben kevesen bíznak. Vagy azért, mert véleményük szerint egy politikus úgysem mond igazat, vagy azért, mert nem hisznek a közösség erejében. Ezt a gátat a polgármesternek és csapatának nem lesz könnyű lebontania. Bizalom, szolidaritás, igazságosság, esélyegyenlőség és méltányosság – ezek Pikó programjának elvi sarokkövei. Noha száz nap alatt minden programpontot nem lehet megvalósítani, de az látszik, hogy a Baross utcában a munka a fenti elvek jegyében zajlik. Nézzük például Pikó egyik legnagyobb visszhangot kiváltó konkrét intézkedését, amellyel felülírta azt a korábbi gyakorlatot, hogy az önkormányzati dolgozók, óvónők, bölcsődei dolgozók, védőnők – körülbelül hétszáz ember – eddig 13. havi fizetést kaptak. Ehelyett most már kilencszázan kaptak év végi pluszjuttatást, mert bevonták a körbe a Szent Kozma Egészségügyi Központ kétszáz dolgozóját is. Amíg korábban a jobb keresetűek jutalma arányosan magasabb volt, most mindenki egységesen 100 ezer forintot vihetett haza. Ez egy sokak számára népszerűtlen, de méltányos intézkedés volt. Ugyanilyen szemlélettel alakítják át a bérlakáspályázatokat is, de ennek még nem érezhetik a lakosok a hatását. Az oktatásban is igyekeznek a meglévő esélyegyenlőtlenséget csökkenteni. Már elkészült az ezt felmérő tanulmány, jelenleg ennek feldolgozásánál tart a város vezetése.

„Nem jó, ha óriási intézmények a szolgáltatók” – mondta a polgármester az első száz nappal kapcsolatos kérdéseinkre. Ez is egy olyan alapelv, amely mentén a vezetés a kerületi intézményeket működtetni kívánja. A házi szociális segítségnyújtást ennek jegyében belátható időn belül kiszervezik a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ alól, és ismét önálló intézménnyé alakítják. Az egészségügyi programra vonatkozó kérdésünkre Pikó azt válaszolta, hogy a szakrendelést többletforrásokhoz szeretnék juttatni, és az ügyeleti ellátás színvonalát fejleszteni fogják, miközben már megkezdték a tárgyalásokat a szolgáltatóval a racionálisabb működésről. Életre hívnak olyan esetmegbeszélő csoportokat, amelyben a szociális és az egészségügyi szektor szorosan együttműködik. Fontos egészségügyi fejlesztés előkészítése is zajlik a városházán: egy külső szolgáltatóval dolgoznak ki együttműködést, hogy a józsefvárosiak pszichoterápiás segítséget vehessenek igénybe.

Pikó a kampányában azt ígérte, hogy a kerületi intézmények átpolitizáltságát megszünteti. Az átpolitizáltságot most a közterület-felügyelettel kapcsolatos kérdésünkre említette, de hogy pontosan mire gondol, azt nem fejtette ki. A felügyelet autóparkját egyébként minden anyagi ráfordítás nélkül bővítették, mert az új vezetés öt új autót átadott a megörökölt kocsik közül, hogy inkább a lakosság hasznára legyen, mint az ő személyes kényelmükre.

A decemberi közgyűlésen megszavaztak az idei évre kétszer 65 millió forintot a rendőrségi túlórák kifizetésére, ami a térfigyelő rendszert figyelő és a kivonuló állománynál jön össze. (A kamerarendszert a közterület-felügyelet és a rendőrség közösen működteti.) A közterület-felügyelet terén is a lakosság bevonását készítik épp elő Pikóék, és folytatni kívánják az előző vezetés által a Magdolna és Orczy negyedekben elindított közösségi rendészeti kezdeményezéseket. Ilyen a rendőrök és közterület-felügyelők közös járőrözése, valamint az ebben a hónapban induló Police Café, ahol a civilek és helyi lakosok meg tudják osztani problémáikat, félelmeiket a rendészeti szervezetek képviselőivel és közösen tudnak megoldáson gondolkodni. A szomszédsági házfelügyelőség fogalma már ismert e két negyedben, s nemrég írták ki az álláshirdetéseket négy felügyelőre. Az általunk megszólított városlakók közül az idősebbek nem hiszik, hogy a Sára Botond által a nyugdíjasoknak beígért 8000 forintot Pikóék minden érintettnek oda fogják adni. A kérelmek feldolgozása megtörtént, a hivatal azt ígéri, hogy február 15-ig mindenki hozzájuthat a pénzhez. Megkérdeztük a képviselő-testület frakcióvezetőit, hogyan értékelik Pikó első száz napját. Vörös Tamás, az ellenzékben ülő Fidesz-KDNP frakcióvezetője nem kívánt nyilatkozni, Sátly Balázs pedig a Közösen Józsefvárosért frakció nevében azt a nem meglepő választ adta, hogy elégedettek a polgármester munkájával. Az első intézkedések közül kiemelkedőnek tartják az év végi juttatások kiterjesztését és a klímavédelmi intézkedési tervet. Ez utóbbiról az az általános benyomásunk, hogy egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja, de hasznos kezdeményezésnek tűnik a párakapuk és a fedett buszmegállók létrehozása, valamint az energiatakarékos, zöld önkormányzat működtetésének terve. 

Szöveg: Gaal Ilona; Fotó: Ványi Ákos; Videó: Takács Mária

- - -

Kevesebb politikai megbízás – kisebb költségek

Megszüntettünk az előző vezetés által megkötött politikai megbízásokat – mondta Pikó András. Hozzátette: vannak olyan szerződések is, amiket nem ők szüntettek meg, hanem az októberi vereség után „menekülőre fogták” a „sportállásban” lévők. Így a kerület cégeinél legalább 150 millió forintos éves megtakarítás keletkezik, ennyivel kevesebbe kerül a működésük.

Nem igaz egyébként az a sokak által hangoztatott állítás, hogy a képviselő-testület megemelte saját fizetését. Pikó András pontosan annyit keres, mint amennyit elődje, Sára Botond keresett. Az alpolgármesterek fizetése pedig alacsonyabb, mint a korábbiaké, mert az előző érában azt a polgármester fizetésének 90 százalékában állapították meg, most ezt 80 százalékra csökkentették. Ez évi 30 millió forintos megtakarítást eredményez. Nőtt viszont az állandó bizottságok száma, kettőről hatra, ez pedig növeli a kiadásokat. Ám nem a „sportállásban” lévők semmittevését fizeti a kerület, hanem az érdemi munkát.

- - -

Balhés átmenet

Összegyűjtöttük, milyen csontvázak estek ki a szekrényből az új polgármester megválasztása óta. Általánosságban Pikó úgy nyilatkozott erről: „pénzügyi természetű meglepetések is értek, miközben egy, a működés határán álló hivatal, félig üres osztályok, be nem töltött állások fogadtak, s ezért bukkanhatunk akár naponta több olyan ügyre is, amiről nincs – és a létszámhiány miatt nem is lehet – tudomásunk”.

- Az előző vezetés a választási kampányban a társasházakat járva úgy ígért társasházi felújításokra pályázati pénzeket, hogy az aktuális évi keret már kimerült és a teljesítésre sem vállalhattak volna garanciát. 2019-ről áthúzódóan 1 milliárd forint értékű pályázati igényt fogadott be fedezet nélkül az előző önkormányzat.

- Szerkesztőségünkből adatok és adattároló eszközök tűntek el. Kiderült, hogy a Fidesz-KDNP és a város vezetése közvetlenül belefolyt a Józsefváros újság szerkesztésébe. A lakosság tájékoztatására szolgáló, egyébként homályos tulajdonosi hátterű Facebook-oldalt pedig megszüntették.

- Az állami pályázaton 12 millió forintot elnyert Zsendülő tanodát az előző vezetés a valóságban „elfelejtette” létrehozni, így a pénzt – ahelyett, hogy a józsefvárosi gyerekek fejlesztésére fordíthatták volna – az új vezetésnek vissza kellett utalnia az államnak.

- A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) leköszönő parkolási vezetője a távozása előtt, 2019. október végén utasítást adott a parkolásüzemeltető cégnek, hogy 2020-tól váljon fizetőssé a Baross utca, az Üllői út és a II. János Pál pápa tér a kerületieknek. Az utasítás nem volt nyilvános, az új vezetés a lakosságtól tudta meg az év elején. Ezt – a II. János Pál pápa tér kivételével – sikerült érvényteleníteni.

- Az új vezetés felmondott egy politikai megbízásként értékelhető ügyvédi szerződést tavaly decemberben, de a felmondólevél „eltűnt” a hivatalon belül, így a szerződés még mindig érvényes.

- Erős a gyanú, hogy nem piaci alapon és nem a rászorulóknak utaltak ki lakásokat. Ezek felmérése hosszú időt vesz igénybe.

- A távozó önkormányzati vezetők tetemes mennyiségű szabadságot halmoztak fel az elmúlt évek alatt, és ők – szemben az állampolgárok többségével – pénzben válthatják meg a ki nem vett napokat. Ez több mint tízmilliós kifizetéssel jár a kerület büdzséjének terhére.

- A választás másnapján kilépett egy önkormányzati dolgozó, majd december elején rájött, hogy nála maradt 200 mozijegy, amit az első szavazóknak kívánt ajándékozni a hivatal (még szeptemberben). A közel 800 ezer forint értékű jegyeket rászoruló gyerekek végül még karácsony előtt megkapták.

- - -

Politológusok az első száz napról

Kiszelly Zoltán: - Pikó András az első száz napjával fizeti azt a tanulópénzt, hogy ne fogalmazzon félreérthetően – összegezte véleményét az eddig eltelt időszakról Kiszelly Zoltán politológus. Két hírre utalt: az egyik a buszmegállók tetejére tervezett zöldfelületekről, a másik az eladásra szánt önkormányzati lakásokról szólt. Sokakhoz hasonlóan ugyanis Kiszellyhez is olyan formában jutottak el ezek az információk a médián keresztül, hogy Pikó méhkasokat akar telepíteni a buszmegállókba, és eladja a kerület lakásait ahelyett, hogy rászorulóknak adna bérleti jogot. (Valójában méhkasokat csak a képviselő-testület ellenzéki tagjai vizionáltak, a néhány tucat értékesített ingatlan pedig olyan adottságú, hogy még nagy ráfordítással is csak komfort nélküli lakásokat lehetne kialakítani belőlük – a szerk.) Kiszelly szerint egyébként Pikó Andrásnak jó esélye van programja megvalósítására, mert a testületben támogatói többségben vannak. A szociális ágazatban dolgozók 13. havi fizetésének elvételét is említette a politilógus, aki úgy véli, ez nem jó kezdet egy polgármestertől.

Virág Andrea: - Nehéz kommunikációs térben kell helyt állnia az új polgármesternek – hangsúlyozta Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte ugyanis a médiahelyzet a kormánypártoknak kedvez, mert könnyebben jut el a kerületben ellenzékbe került Fidesz-KDNP olvasata az emberekhez. Ezért helyeselte, hogy Pikó nagy hangsúlyt fektet a Facebook-kommunikációra és épít a részvételi demokráciára. Szerinte fontos, hogy a kerület vezetése már most elkezdett foglalkozni a részvételi költségvetés kidolgozásával. Úgy látja, Pikónak nagy hangsúlyt kell helyeznie a józsefvárosiakkal való személyes találkozásokra, és ennek fontos eszköze a közmeghallgatás és a közösségi fogadóóra. Virág Andrea azt is kiemelte, hogy Pikó András első egy-másfél hónapja az átadás-átvételről szólt, hiszen ez a kerület is a „balhésabb” fővárosi kerületek közé tartozott, ahol nem volt zökkenőmentes az átmenet az előző városvezetés és a mostani között. (Lásd Balhés átmenet című írásunkat – a szerk.)

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben