Hétre ma várom a Nemzetinél...

Az 1920-as években kapta, és az átnevezési hullámok dacára máig megtartotta nevét a Blaha Lujza tér. Akkoriban a tér jóval kisebb volt, mivel 1965-ig itt állt a Nemzeti Színház (korábban Népszínház). A hatalmas neoreneszánsz épület lebontásáról a 60-as évek elején döntöttek a metróépítésre hivatkozva. A hajdan három oldalról villamossínnel határolt, a Nagykörút és a kelet-nyugati irányú forgalmat lebonyolító Rákóczi út ölelésében elterülő tér már a 30-as években is forgalmi csomópont volt. 1966-ban épült az aluljáró, ami a megnövekedett autós forgalmat lassító gyalogostömeget terelte a föld alá, és ott kapott helyet a metróállomás is. Az építkezés befejeztével, a 70-es évek közepére normalizálódott a tér helyzete. Azóta különösebb változtatást, felújítást nem végeztek rajta.

(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára: Blaha Lujza tér Nemzeti Színház)

Füstbe ment terv?

Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté kerületi polgármester – egy józsefvárosi közös sajtótájékoztatón – 2018 tavaszán még láttak esélyt arra, hogy 2019 végéig befejeződik a tér rekonstrukciója. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2018 nyarán kötött szerződést a tervezési munkára a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda és UVATERV alkotta konzorciummal. Eredetileg 185 napot határoztak meg a tervezésre, ezt azonban menet közben – előre nem látott többletfeladatok okán – 285 napra módosították. 2019 tavaszán a főváros jelezte, hogy a munkálatok csak 2019 végén kezdődnek, körülbelül egy évig tartanak majd, a beruházás becsült értéke pedig megközelíti a 4 milliárd forintot, ami a Blaha Lujza tér felszíne, az aluljáró és a Somogyi Béla utca felújítását foglalja magába. A tervezés költsége közben többször is nőtt. A terveket 2019 májusáig kellett véglegesíteni, de az átépítés nem kezdődött meg.

Lakossági egyeztetések

Mindeközben a Civilek a Palotanegyedért Egyesület többször is szervezett lakossági fórumot a tér felújításáról, ahol bárki megoszthatta észrevételeit, ötleteit. A résztvevők döntő többsége kerületi lakos volt. Kéréseik közt szerepelt többek között a minél nagyobb zöldfelületet kialakítása, a burkolat szürke egyhangúságának megtörése, a közvécék egész napos nyitva tartása.

A kulturális élet felpezsdítése érdekében rendezvénytér kialakítására lobbiztak az egyesület tagjai, ami helyet biztosíthatna koncerteknek, vásároknak. A Színművészeti Egyetem közreműködésével előadásokat szerveztek volna a téren álló pavilonban, ahová vizesblokkot, öltözőket, információs pultot álmodtak. Az esővizet összegyűjtve oldottuk volna meg a tér locsolását, mondta Perényi László, a szervezet elnöke, aki szerint a javaslatok nagyobb részét be is fogadták a tervezők.

Mi a helyzet most?

A kivitelezési tervek rendelkezésre állnak ugyan, ám az építőipari árak emelkedése miatt a korábbi költségkeret már nem fedezi a rekonstrukció terv szerinti kivitelezését. A kerület új vezetése ezért tárgyalásba kezdett a fővárossal és a projektet menedzselő BKK- val. Szakmai kérdésekben egyetértenek, azonban nehézkes új elemeket beépíteni a tervbe, mert a rendelkezésre álló koncepció meglehetősen merev, mondta kérdésünkre Rádai Dániel alpolgármester.

Az elmúlt hetekben zajló folyamatos egyeztetések során, a költségkeret optimalizálásával párhuzamosan olyan módosítási lehetőségeket vitattak meg, amik a tér élhetőségét növelik tovább. Így, a megjelent látványtervtől eltérően, igyekeznek több zöldfelületet kialakítani (ennek részleteit vizsgálják még) és több fát elhelyezni, amik idővel a nyári melegben és az óriási zivatarok alkalmával nagyobb védettséget biztosítanak a járókelőknek. A rendezvénytér is jobban érvényesülne, ha nem a tűző napon állva kellene végignézni egy előadást.

A Rákóczi útra eredetileg egy 2x3 sávos városi autópályát terveztek kanyarodó sávval. Az újragondolás után maradna 2x2 sáv, a buszsáv és a buszmegálló pedig középre kerülne. A tervezésbe belevették a szélső forgalmi sávok helyén később kialakítandó kerékpárút lehetőségét is. Rádai alpolgármester szerint, „ha az első ütemben meg is marad a két forgalmi sáv, a következő ütemben történő átalakítás során az egyik forgalmi sáv elvételével kiváló kerékpárút és zöldsávok kialakítása is lehetővé válik”.

Így, ha a későbbiekben a Rákóczi út és a Nagykörút szélső sávja már csak az éjszakai járatok, villamospótlók és sürgősségi járművek megállójaként szolgál, abba integrálható lesz majd a kerékpárút is. Az alpolgármester szerint nagy dilemmát okozott a Népszínház utcai villamos sorsa is. Felmerült az igény arra, hogy a villamost átvezessék a Blahára, ami azonban az ellenzők szerint egy újabb Széll Kálmán teret eredményezne, ami nem fér bele az emberbarát köztér víziójába. Ugyanakkor alternatívaként az is felmerült, hogy a Luther utcában érjen véget a villamosvonal.

A 24 órás közvécé megléte elengedhetetlen, de lesznek elemek, amik szükségszerűen kimaradnak majd a tervezetből. Ez lehet a sorsa például a kávézó épületének. „A jelenlegi szűkös források miatt szükség van áldozatokra” – emelte ki Rádai.

Mikor lesz ebből valami?

„Mivel a beruházás rettentő sokat késett az eredeti ütemtervhez képest, szeretnénk azt a látszatot eloszlatni, hogy ez az új vezetések felelőssége lenne” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, céljuk, hogy mielőbb (1-2 hónapon belül) elkezdődhessen a kivitelezési közbeszerzés kiírása már egy olyan projektre, amire azt lehet mondani, hogy mind a kerületi, mind a fővárosi vezetés víziójához közelebb került.

Szöveg: Kolonics-Imre Zsófia; Fotók: Huszár Boglárka; Címlapi kép: Nagy Dániel