A lakhatás, a köztisztaság, valamint a közbiztonság lesz a leghangsúlyosabb elem Józsefváros most készülő költségvetésében, ami a tervek szerint február végén kerül majd a képviselő-testület elé.

Lapunknak sikerült betekintenie a véglegesítés előtt álló tervekbe, amit a február 15-i törvényi határidőre benyújtanak, majd szakbizottsági tárgyalások következnek, mielőtt a végleges változat a képviselők elé kerül. A finiséhez közelítő jelenlegi változathoz hosszadalmas, több mint másfél hónapnyi vita után értek el. Minden számítás és tervezés alapja az, hogy mit „örökölt” az új vezetés elődjétől. Az átadás-átvételnél annyi biztosan kiderült, hogy az önkormányzat likviditása nincs veszélyben, még ha a felhasználható összegek nem is költhetők el szabadon, mert különböző projektekhez már előre le voltak kötve. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni az önkormányzat költségvetési mozgásterét, az előző három, már lezárt év adatait is érdemes figyelembe vennünk.

A 2016-os, 2017-es, valamint a 2018-as évből az látszik, hogy a működési eredmény – amely a legfontosabb mutató – egymilliárdos nagyságrendű volt. Ugyanakkor az értékcsökkenés, az amortizáció is nagyjából ennyi, így fejlesztéseket az önkormányzat saját pénzből láthatóan nem tud finanszírozni. A tervek szerint idén átcsoportosítással oldanák meg a probléma egy részét. A készülő költségvetés az említett három sarkalatos ponton kívül a meglévő intézményhálózat fenntartását és működését célozta meg, hogy ne legyenek minőségi romlások és ellátásbeli problémák, és tartalmazza azokat a fejlesztéseket is, amelyeket még az előző ciklusban kezdtek el és muszáj befejezni. Új beruházásra saját forrás csak a 2019. évi maradvány idén áprilisi elszámolása után állhat majd elő jó esetben. Az önkormányzat vezetése egyébként abban bízik, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az állami költségvetésből is jut a kerületnek fejlesztési forrás.

Kijelenthetjük, hogy a VIII. kerületben feszített lesz a költségvetés, bár szakértők úgy vélik, másfajta nem is létezik. Több fővárosi kerületben, ahol tavaly októberben leváltották a városvezetést, súlyos anomáliákra derült fény, többek között túlárazott ügyvédi és egyéb szerződések miatt.

Az biztos, hogy Józsefvárosban kevesebbet fognak erre költeni, mint az elmúlt években, de az önkormányzatnak ennél sokkal nagyobb problémákkal is meg kell küzdenie.

Józsefváros sajátos adottságokkal rendelkező kerület, hiszen kiemelkedően nagy az önkormányzati lakásállomány, viszont igen leromlott a lakóépületek nagy hányada. Ezért százmilliós nagy- ságrendben jelennek meg felújítási igények minden évben, ráadásul a kerület szociális adottságai is korlátozzák az önkormányzat lehetőségeit. Van olyan fővárosi kerület, amely úgy birkózott meg ezzel a problémával, hogy a szegény, kevéssé fizetőképes réteget kiszorították. Ezt a mostani józsefvárosi vezetés semmiképpen nem akarja. Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzati lakásokban 2007 óta lényegében nem emelték a lakbéreket. Ezek nyilvánvalóan messze kerültek a piaci ártól, hiszen ha valakinek nincs önkormányzati lakása, a többszörösét fizeti a lakhatásra. A szakértők szerint nem „népnyúzás” azt mondani, hogy a költséginflációt és a reáljövedelmeket legalább részben követő valamennyi korrekciót illett volna – a szociális szempontok érvényesítésével – ebben a 13 éves periódusban végrehajtani. Azt az új vezetés is elismeri, hogy nehéz ezeket a kérdéseket kezelni, de abban bíznak, hogy a mostani ellenzéki oldalon is hasonlóan látják a problémát, még akkor is, ha népszerűségi megfontolásból eddig nem orvosolták ezt. Komoly problémaként említik a költségvetés készítésére rálátó forrásaink, hogy bár a helyi vagyonkataszter megfelel a jogszabályi előírásoknak, nincs egy pontos adatbázis, amely megbízható módon tartalmazná az önkormányzat vagyonát. Ezt a hiányosságot az új vezetésnek egy éven belül pótolnia kell. A konkrétumokra térve: a lakhatással kapcsolatban az önkormányzatnak az a terve, hogy megtartsanak és felújítsanak több száz üres lakást. Folytatják azt a konstrukciót is, hogy a beköltözők önerőből végezzenek felújításokat, ennek költségét pedig lelakhatják. Az önkormányzat folytatná a társasházi felújításokat is. A köztisztaság fontossága a lakosság részéről talán még a lakhatási problémák kezelésének szükségességét is megelőzi. Erre ezért biztosan többet fognak költeni a jövőben: takarítógépeket szereznének be, és megállapodnának a társasházakkal és az üzlethelyiségek tulajdonosaival a járdák tisztán tartásáról. Hangsúlyos elem a köztisztaság területén közvécék építése és egy olyan csapat megszervezése, ami napjában többször kitakarítja azokat. Elvi vita folyt arról, hogy ezek a vécék fizetősek legyenek-e, ám végül megegyeztek abban, hogy az illemhelyeket ingyenesen lehet majd használni, már csak azért is, mert szeretnék, ha a kerületi vendéglátóhelyek közül is minél több biztosítaná ezzel párhuzamosan az ingyenes vécé-használatot, a maga számára is elősegítve ezzel tágabb körzetben a kulturált környezetet. Idén négy-öt közvécé beüzemelése szerepel a tervekben. 

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotó: Ványi Ákos

- - -

Jön a részvételi költségvetés

Józsefvárosban is bevezetik a részvételi költségvetést, amelyre eddig az országban csupán két fővárosi önkormányzatnál, Kispesten és Budafok-Tétényben volt példa. A procedúrát a K-Monitor nevű civil szervezet által készített „A részvételi költségvetés esélyei az önkormányzatokban” című kiadvány foglalja össze, amit február 14-én mutattak be a kerületben. A Kesztyűgyárban rendezett beszélgetésen Merényi Miklós, a kiadvány szerzője mutatta be a könyvet, majd a kerekasztal beszélgetésen Le Marietta, a Fővárosi Önkormányzat részvételi referense, Németh Ders, a Civilek Józsefvárosért tagja, Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa, Udvarhelyi Tessza, a Józsefvárosi Önkormányzat részvételi referense és Varga Attila kispesti alpolgármester vett részt, a moderátor Büttl Ferenc volt. A részvételi költségvetés célja az, hogy új megközelítést vigyen a demokratikus helyi politikába, érezhető, gyakorolható hatalmat adva a lakosok kezébe az őket érintő kérdéseknél, megkönnyítve részvételüket a döntéshozatalban. Eleinte a költségvetés egy kisebb részével (általában 1 százalékkal) szoktak kezdeni, ez szokott az évek alatt újabb és újabb költségvetési tételek bevonásával növekedni.

A nemzetközi gyakorlatban előfordul, hogy egy város teljes költségvetését részvételi módon döntik el.

A konkrétumokat helyi fórumokon vitatják meg, ehhez az önkormányzat szolgáltatja a döntéshez szükséges információkat. A helyi fórumok a megfelelő mandátummal elküldik képviselőiket a regionális és a felsőbb szintű fórumokba, amelyek összeegyeztetik a különböző területeken élők igényeit, végül ezeket beépítik a következő évi költségvetésbe. Budafok-Tétényben például tavaly ősszel kezdődött a részvételi költségvetés tervezési folyamata. Az önkormányzat mindhárom kerületi városrész lakói számára 100-100 millió forintot biztosít az ott élők terveinek megvalósítására, „legyen az modernebb játszótér, már régóta hiányzó gyalogátkelőhely, vagy épp vonzó közösségi program”. A procedúra idén már elkezdődött, s jelenleg az első körös szavazás tart az összes kerületrészben a 20 legjobb ötletről. (Voksolni egyébként minden kerületi állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező és online regisztrált 14. életévét betöltött polgár tud.) A tervek szerint március 20-án mutatják be a 20 legjobb ötletet, a második körös szavazás pedig ezekről fog szólni március 9-től április 10-ig. Április 13-án hirdetik ki a nyertes projekteket, júniusban pedig a megvalósítás is elkezdődik.