Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

„NAGYON NEM MINDEGY, HOGY A KÖRÚTON INNEN, VAGY TÚL SZÜLETTÉL-E”

Különleges iskolák Józsefvárosban

2020. február 22. szombat

Csaknem hatvan nevelési-oktatási intézmény működik a kerületben. Az óvodák kivételével egyik sem önkormányzati fenntartású, mégis szinte
 az összesnek meghatározó a józsefvárosi kötődése. Nincs két ugyanolyan iskola, de valamiben mind különlegesek. Ezt mondja a „Losi”, a Fazekas
 és a Színművészeti vezetője is.

Másfél órás lelki masszázs végére értünk a józsefvárosi Losonci Téri Általános Iskola igazgatói irodájába. A kisebb és a nagyobbacska fiú tisztelettudóan köszönt el Stenczinger Csilla igazgatótól. 

„A kamaszodó fiúk életében, testében rengeteg változás történik. Ha ezt tetézi egy kistestvér születése, egy gyötrő szerelmi válság vagy családi viszály, megjelenik a feszültség az osztályközösségben is” – világít rá a helyzetre az iskolát tizenöt éve vezető Csilla néni. Az intézményvezető 1981-ben kezdte pedagógusi munkáját a Józsefvárosban, és 1982 óta dolgozik a Losonci Téri Általános Iskolában.

Egy nem általános általános 

„Ez nem egy általános általános iskola”– mutatja be az intézményt. Tény, hogy a társaság heterogén, az iskolában 64 nem magyar anyanyelvű diák is tanul. Az intézmény ugyanis befogadóiskola, így a magyart, mint idegen nyelvet is tanítják, valamennyi tanórán. Ehhez korábban kaptak támogatást az önkormányzattól, azt remélik, hogy az új vezetéssel is kialakul erre az együttműködés. A „Losi” egyébként leképezi Belső-Józsefváros környékét. Nem válogatják a gyerekeket, azokat tanítják, akik ide jelentkeznek. Ők többségében a környéken laknak. A skála rendkívül széles: van olyan diák, aki országos tanulmányi verseny első helyezettje volt, és sok olyan is, aki sajátos nevelési igényű (SNI). 

„Mellettük pedig rengeteg mindenki más is alkotja a közösségünket. Nagyon nem mindegy, hogy a körúton innen, vagy túl születtél-e. Ez egy multikulturális intézmény”– magyarázza az igazgató. 

„A jó hír az, hogy a törzsgárda, aki kitalálta az iskola alapértékeit és meghonosította a hagyományainkat, még itt van. A rossz, hogy öregszünk és nyugdíjba megyünk. Öt év alatt a mostani kollégák jó része ki fog cserélődni”– állapította meg Stenczinger Csilla, aki szerint az utóbbi években mindent át- és túléltek, amely egy államilag fenntartott iskolában megtörténhet. „Én jó viszonyt ápoltam mindig az önkormányzattal, amikor ők voltak az iskola fenntartói. Több polgármesterrel működtem együtt, mindegyiknek fontos volt a közoktatás. Azt gondolom, mindig az a jó gazda, aki közel van az intézményekhez. Minél távolabb kerül, és minél több iskolát kell átlátnia, annál nehezebb dolga van.” 

Kevesen mennek erős gimibe 

Az iskola az úgynevezett KIP módszert alkalmazza a tanórák 20 százalékában. Ennek lényege a tanulói státuszkezelés és az, hogy heterogén összetételű osztályokban együttműködjenek a tanárok a diákokkal. „Imádják a gyerekek! Ezeken az órákon nincs renitenskedés, alvás. 

A fáradt, kiégés előtt álló pedagógusoknak is kellett ez a motiváló innováció. A módszer Mindenki jó valamiben jelmondatában hiszünk. Komolyan vesszük referenciaintézményi tevékenységünket. Tíz kollégám négy iskolában fogja tudását megosztani, 55 pedagógust képzünk és mentorálunk a módszer alkalmazására” – mondta az igazgató. 

Stenczinger Csilla szerint az számít sikernek, ha a Losis diákok eljutnak egy középiskolába, amit el is végeznek, rendes szakmájuk és családjuk lesz. Minden évben van 5–15 olyan gyerekük is, akik erős gimnáziumba mennek. Csilla nénihez rengeteg szép történet jut el, akkor örül a legjobban, ha olyan diákokról hall és lát pozitívumot, akik sok nehézséggel küzdöttek az általános iskolában. 

Azok a tanulók, akik erős középiskolába szeretnének jelentkezni, a Fazekas Mihály Gimnáziumban felkészülhetnek a felvételire. Sőt, a tanárok is továbbképzik magukat a nagy hírű intézményben. „Három-négy évente van nálunk olyan gyerek, aki a Fazekasban kíván továbbtanulni. A szociális hátrányuk miatt hiába írják meg jól az írásbeli felvételit, a szóbelin sokszor elvéreznek. Egy gimnáziumi felvételin megkérdezték, milyen természetvédelmi területeken járt az adott diák Magyarországon? Erre mit mondjon az, aki sehol sem volt?”– tette fel a kérdést a Losi igazgatója. 

Különleges, mégsem elit iskola 

„Mi soha nem az elit iskolája voltunk, hanem a tehetséges gyerekeké” – így foglalta össze a Horváth Mihály téren található Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az intézmény hitvallását. 

Pásztor Attila szerint a Fazekasba jelentkező tanulók egyetemi tanulmányokban gondolkodnak és túlnyomó többségük erős felsőoktatási intézményekben folytatja diákéveit. „Ilyen szempontból valóban különleges az iskolánk. A tehetség felismerése, gondozása és segítése a dolgunk, ehhez hosszú évtizedek óta megvannak a módszereink.” 

Pásztor Attila 2006 ősze óta tanít a Fazekasban, és annak idején ide járt a gimnázium speciális matematika osztályába. A legnagyobb változásnak azt tartja, hogy korábban a Fazekasnak a Fővárosi Önkormányzat volt a fenntartója, most pedig egy az állami intézmények között. „Át kellett értékelnünk azokat a módszereket, amelyekkel tizennégy éve tanítottunk. Ezeknek egy része nyilván ma is működik, de komoly igény van a kooperatív, nem tananyagközpontú, hanem a gondolkodást fejlesztő tanításra. A pedagógusoknak az a feladata, hogy ne a tantervet, hanem a gyereket tanítsák” – hangsúlyozta az igazgató. 

A Fazekas általános iskolájában a tanulók körülbelül 10 százaléka józsefvárosi gyerek. Korábban volt egy hallgatólagos megegyezés az iskola és az önkormányzat között, hogy a Fazekas ne szívja el az összes tehetséges józsefvárosi diákot a kerületi iskoláktól, erre próbáltak is figyelni, hiszen ha a többi intézményből kikerülnek a tehetségek, elfogy a hajtóerő. Ma azonban már egy kerületi iskola sincs. Változás az is, hogy a Fazekasban az általános iskolában is volt felvételi eljárás, most már ezt jogszabály tiltja. Pedig – mondta az igazgató – nem minden iskola jó minden gyereknek. A gimnáziumi részen azonban továbbra is komoly felvételi van: írásbeli és szóbeli is, tagozattól függően két tantárgyból. „Az biztos, hogy nem könnyű bekerülni. Nálunk ugyanakkor nem az a lényeges, tanult-e egy konkrét tananyagrészt a gyerek, hanem, hogy szívesen gondolkodik-e, milyenek a következtetései” – fejtette ki Pásztor Attila. 

Az elmúlt években – bár a Fazekas soha nem volt kerületi fenntartású iskola – az önkormányzat igyekezett támogatni az itt tanuló diákokat. Pásztor Attila az új vezetéssel is szívesen találkozna, mivel például ők az egyetlen kerületi iskola, ahol még betonpályán sportolnak a gyerekek, úgyhogy lenne mit fejleszteni. 

Saját kampusz lenne jó 

„A tanáraink és a hallgatóink nagy része színházban, tévés, illetve filmes műhelyekben is dolgozik. Így, hogy a város közepén működünk, könnyen el lehet jutni ezekre a helyszínekre, ugyanakkor a közönség is könnyen elérhet minket, bejut a vizsgaelőadásainkra, vetítéseinkre. Lényeges, hogy a város kulturális szövetéből ne szakadjunk ki” – ezt már Upor László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese mondta lapunknak. Ráadásul – tette hozzá – sosem voltak máshol, a szívükhöz nőtt a kerület. 

Az utóbbi években „laza” kapcsolat volt az egyetem és a józsefvárosi önkormányzat között, Upor szerint nem feszültek közöttük ellentétek. „Szeretnénk Józsefvárosban maradni. Az viszont tény, hogy nekünk és a »civil« szomszédainknak is kényelmetlen, hogy nincs saját kampuszunk” – vélekedett. Ez nem a kerületen múlik, óriási beruházásról lenne szó, amely csakis kormányzati forrásból valósulhat meg – folytatta Upor –, de persze elemi érdek a kerület jóindulata, együttműködő készsége is. Az egyetem már az új vezetéssel is tárgyalt, Upor szerint Pikó Andrásék is támogatják a színművészetit. 

A rektorhelyettes már harminc éve tanít az egyetemen. A legnagyobb pozitívumnak azt látja, hogy az összes korábbi képzésük működik, sok újjal kiegészülve. Ebből adódnak a negatívumok is: „Forrás- és helyhiányosak vagyunk. Egyszerűen nem férünk el.” Erről is egyeztettek már a polgármesterrel és munkatársaival. Upor reméli, hogy sikerül valamilyen jó átmeneti megoldást találni addig is, ameddig valamikor felépül a saját kampuszuk. 

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotók: Huszár Boglárka 

- - -

Én vagyok Alessio 

Én vagyok Alessio, szeretek játszani, nevetni, fagyit és epret enni. Szeretek aludni és tabletozni, málnát és barackot falatozni. Szeretem a járműveket, a perecet, s az üdítőt, főleg a kólát. Szeretek legózni, tévézni, inni citromlét s eperteát. 

(Mamana Alessio, a Losi 3. a osztályos tanulójának verse) 

- - - 

Az új vezetés álma az „igazságos iskola” 

Sok irányból látott rá a hazai oktatási helyzetre Erőss Gábor alpolgármester, aki a kerületben többek között ennek a témának a felelőse. Korábban tizenöt évig dolgozott oktatáskutatóként, szociológusként, több könyve is megjelent a témában. Emellett az elmúlt ciklusban ellenzéki képviselőként vett részt az önkormányzat munkájában. Ugyanakkor lapunknak azt mondta: most kezdi igazán, mélységében megismerni a józsefvárosi helyzetet. 

„Az iskolák fenntartása nincs a kezünkben, de az óvodáké igen” – szögezte le, hozzátéve: minden szakirodalomban az szerepel, az oktatáspolitikai beavatkozás akkor a leghatékonyabb, ha minél kisebb korban történik. „Élni akarunk ezzel a lehetőséggel, átfogó fejlesztőprogramot dolgozunk ki az óvodákkal. Célunk, hogy minden józsefvárosi óvodás olyan készségekkel rendelkezzen a nagycsoport végére, hogy bármelyik iskolába bekerülhessen, bárhol megállhassa a helyét” – mondta. Az iskolák tekintetében az önkormányzatnak nincs más választása, mint hogy együttműködjön a tankerülettel. Erőss Gábor szerint mindent meg kell tenniük azért, hogy csökkenjen az iskolai lemorzsolódás és enyhítsék a társadalmi egyenlőtlenségeket. Épp ezért dolgoznak egy olyan programon, amelynek munkacíme Az igazságos iskola. Azt elismeri, hogy a lemorzsolódás megállítása, valamint a színvonal növelése nem oldható meg egy tollvonással, hanem egy végiggondolt, alapos folyamat eredménye lehet, amelyben a szülők, a tanárok, maguk a diákok, a pedagógus-szakszervezetek és a tankerület is részt vesz. Az alpolgármester pozitív példaként említette a Losonci téri lakótelepi iskolát, a Losit, ahol mindent elkövetnek azért, hogy az összes tanuló megkapja az esélyt, így sikeresnek mondható az integráció. Ahhoz azonban, hogy ezt ott folytatni tudják, – hiába nem az önkormányzat a fenntartó – vélhetően a kerületnek is segíteni kell. 

Azt Erőss Gábor még a pontos számok megismerése előtt megelőlegezte, hogy az országos helyzethez hasonlóan Józsefvárosban is van pedagógushiány. Jelenleg zajlik a helyzet felmérése, egyelőre az alpolgármester csak ötleteket említett ennek kezelésére. „A pályakezdő pedagógusokat például lakhatási támogatással lehet vonzani, az olyan intézményekben pedig, ahol nehezebben kezelhető gyerekek tanulnak, célzott bérpótlék jöhet szóba – ha megteremthető rá a fedezet.” 

Arra a kérdésünkre, hogy milyen a kapcsolat az előző városvezetés politikusaival az oktatás kapcsán, Erőss azt mondta, beszélő viszonyban vannak a fideszesekkel, ugyanakkor ők „nem voltak annyira érzékenyek a hátrányos helyzetű tanulók problémáira, de a gyermekek ügye mindannyiunk ügye, így ebben a munkában az ellenzékre is számítunk”.

Kerestük az oktatás témájában a helyi Fideszt is, de nem kívántak nyilatkozni. 

- - -

Sokan tiltakoznak az új alaptanterv ellen 

Január 31-én hozták nyilvánosságra az új Nemzeti alaptantervet (NAT), amit a hazai oktatási élet nagy része komoly bírálatokkal fogadott. A Magyartanárok Egyesületének elnöke és a Történelemtanárok Egyletének elnöke például arról beszélt, a legkeményebb eszközök használatát sem zárják ki az új NAT szeptemberi bevezetésének megakadályozására. A NAT természetesen érinti a cikkünkben szereplő iskolákat is. Egyelőre várják a kerettantervet, de azt a Losi igazgatója leszögezte, hiányolja a környezetismeretet, amely az első és a második osztályban megszűnik. „Kell a szabadság a pedagógusoknak, mert mi látjuk, hogy mire van szükségük a gyerekeknek.” A Fazekas vezetője is azt mondja, várják a kerettantervet, amely szerinte akkor jó, ha tág kereteket ad az iskolai autonómiának. 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben