„A minap tárgyaltunk a Kesztyűgyárral közös programokról. Nagyon örülünk, mert önkormányzati szervezetekkel való együttműködésre eddig nem volt lehetőségünk” – mondja Mekler Zsuzsa, a több mint 5 éve működő Auróra közösségi ház és szórakozóhely ügyvezetője. Talán ez a legnagyobb pozitív változás, ami az Aurórával történt a tavaly őszi önkormányzati választás óta. No meg az, hogy megszűnt a vegzálás a kerületi vezetés részéről, újra a törvény jelöli ki a lehetőségek határait, nem pedig a politikai akarat. De hogy milyen durva sebeket ejtett a tudatos átpolitizálás a civil közösségeket befogadó intézményben és a környezetében, jól jelzi, hogy amikor ez ügyben az önkormányzatot kerestük, az első reakció az volt valakitől (aki amúgy nem is illetékes az ügyben), hogy „Jaj, az Auróra?! Arról ne írjanak.”

Pedig az Auróra vezetőinek nem szándéka a viszálykeltés vagy a politizálás. Sőt, szabályzatuk része, hogy pártok propagandatevékenységét a ház nem fogadja be. Vannak viszont társadalmi értékek, amelyeket képviselnek. „Normális országban ezek a politikai paletta sok szereplőjénél is megjelennének, Magyarországon inkább balra sorolódnak” – mondja Schönberger Ádám, az Aurórát működtető Marom Klub Egyesület vezetője. Ilyen érték az elfogadás, a sokszínűség, vagy az, hogy egy lakóhely nem csak fizikai egymás mellett élésre, hanem közösségépítésre is jó lehet. Az Auróra épp erre jött létre: a környékbeliek tarthatnak ott lakógyűlést, beszélgetést szerveznek a kerületben élők közös problémáiról (ilyen volt például a hajléktalanság kérdése), és befogadnak civilszervezeteket (pl.: Közélet Iskolája, Utcajogász, Roma Sajtóközpont, Átlátszó), akik jutányos áron jutnak irodához, miközben bekerülnek egy tudás- és kapcsolathálózatba is.

Az Auróra elve, hogy a társadalom kis és nagy ügyeit együtt kell megoldani, és kompromisszumra kell törekedni. Erre most lesz alkalom, mivel a lakók zajjal kapcsolatos problémáit végre senki sem hatósági úton akarja megoldani.

Az ellehetetlenítésnek széles tárházát vonultatta fel az előző vezetés, és ez rengeteg erőforrást vont el, amit szívesen fordítottak volna inkább közösségfejlesztésre. A zajról el kell mondani, hogy van, ugyanis az Auróra szórakozóhelyként is működik. De nem azért, mert a tulajdonosok vagy a civilek annyira szeretnek bulizni, hogy nem hajlandók este tízkor leoltani a villanyt, hanem mert ez az a vállalkozás, amivel a közéleti, szemléletformáló és közösségépítő tevékenységük fő célcsoportját, a fiatalokat meg tudják szólítani, és egyben tudják belőle finanszírozni a civil tevékenységüket. Schönberger szerint a környéken élők közül van, aki örül a helynek és nem zavarja a zaj, mások szintén örülnek neki, de zavarja őket a zaj, és végül vannak, akik utálják az Aurórát.

Dr. Erőss Gábor alpolgármester lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat felkért egy profi mediátor céget, amely az Aurórával kapcsolatos problémák és vágyak megfogalmazásán túl abban segít, hogy a szereplők (Auróra, lakók, önkormányzat) közösen dolgozzanak ki megoldásokat. Az első lépések egyike lesz, hogy a helyhez való viszonyulásában vegyes lakóközösség képviselete megoldódjon, mert nem lenne reális, ha csak a hangos ellenzők érdekei jelennének meg, ahogy az sem, ha csak a helyet pártolóké. Egy mediációs folyamat akár hosszú hónapokat is igénybe vehet, de bízhatunk abban, hogy az Auróra által szervezett nyári Népszínház Karneválra a környék lakói közül sokaknak lesz kedve ellátogatni. 

Szöveg: Gaal Ilona; Fotó: Ványi Ákos

- - -

Az Auróra 5 éve számokban:

• 400 civil/kulturális kezdeményezéssel dolgoztak együtt
• 6000 nyilvános vagy zártkörű programot valósítottak meg
• 200 önkéntest fogadtak