Nem minden gyerek ugyanazokkal a képességekkel megy iskolába. Óvodában az a cél, hogy mindenkit önmagához képest fejlesszenek, és a gyerek azt érezze, hogy sikeres és ügyes – emelte ki Matisz Lászlóné, a VIII. kerületi Napraforgó Egyesített Óvodák vezetőhelyettese. Törvényi kötelezettség, hogy az óvodákban fejlődésmérőt készítsenek a gyerekről. Az iskolaérettséget szociális, testi és intellektuális téren is vizsgálják az óvodában. Szociálisan például akkor érett a gyerek, ha már alkalmazkodni tud a környezeti változásokhoz, a társaival tud kapcsolatot teremteni, képes fegyelmezni magát és feladatot végrehajtani. Jellemző, hogy a hátrányos közegből érkező gyermekek kifejezőkészsége alacsonyabb, mint a kortársaiké. Egyre több a beszédproblémás gyerek is, mivel az otthoni interakció és a kommunikáció lecsökkent. Sokszor a feladatvégrehajtással is azért van problémájuk a kicsiknek, mert már az instrukciókat sem értik. Ha azt érzékelik, hogy egy gyereknél nagy az elmaradás, akkor már 4-5 éves korában fejlesztő pedagógust vonnak be, illetve nevelési tanácsadóba irányítják a szülőket, vagy a szakszolgálat segítségét kérik. Az új törvényi előírásnak a szakma azért nem örült, mert az óvónők nagyon jól látták azt, hogy melyik gyerek iskolaérett, és ki az, akinek maradnia kell – magyarázta a vezetőhelyettes, aki szerint a döntési jogkör átruházása az Oktatási Hivatalra nem éppen indokolt.

Az elmúlt években egyaránt érkeztek hat illetve hétévesen is gyerekek a Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába – mondta Tanosné Horváth Márta intézményvezető. Az életkor azonban nem tükrözi a gyerek érettségét. Az egyéni különbségek óriásiak: van, aki hatévesen érett az iskolára, és van, aki nem, ahogyan az egyik gyerek kilenc hónaposan már jár, míg a másik csak 13 hónaposan. Az első osztályba lépő gyerekek között is van olyan, aki a cipőjét sem tudja megkötni, míg a másik már folyékonyan olvas. De mindenkinek van erős oldala, amit a tanítónak hamar ki kell emelnie és koordinálni, hogy a gyereknek legyen sikerélménye, ne vesszen el a motivációja.

Az első osztályba lépő gyereknek fokozatos átmenetet kell teremteni arra, hogy szocializálódjon az új intézmény szokás- és szabályrendszerébe. Az elsősöknél éppen ezért még van játszószőnyeg, az órák eleinte játékosan telnek, és 15 percenként mozgásos tevékenység is van, mert a 45 perces egy helyben ülés és koncentráció még nem elvárható tőlük (gyakran a felsősök sem tudják teljesíteni). Nem egyforma tempóban haladnak a gyerekek, a képességbeli különbségek pedig megmaradnak a 8. osztály végéig. Ezért reális, hogy a tanulók egyharmada gimnáziumban, egyharmada érettségit adó középiskolában folytatja a továbbtanulást, míg egyharmada szakmát tanul – véli az igazgató.

Mint mondta, ha még nem érett az iskolára, de belekényszerítik, az a gyereknek sem jó, mert szenved az osztályban, még játszana, és emiatt könnyen lehet belőle rendbontó, órazavaró. „Mindenkiben óriási félelem volt, hogy mi lesz, ha tömegesen jelennek meg az iskolaéretlen gyerekek. Azonban nem ez történik: az Oktatási Hivatal csak az esetek 10 százalékában utasítja vissza a szülők kérelmét, hogy a gyerek maradjon még az óvodában.” 

Szöveg: Kolonics-Imre Zsófia; Fotó: Huszár Boglárka

- - -

Januártól a hatéves gyerekek iskolaérettségéről az Oktatási Hivatal (OH) dönt, a helyi pedagógiai szakszolgálatok bevonásával. Az eljárás a szülők számára kevésbé áttekinthető. Az első tapasztalatok szerint a döntést megalapozó dokumentumokba nem tekinthettek be a szülők, noha a gyerekükkel kapcsolatos személyes információkról volt szó. A szülői panaszokra reagálva Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a pedagógiai szakszolgálatokhoz benyújtott adatigénylésekkel igyekezett tisztázni a helyzetet. Végül az Oktatási Hivatal módosította álláspontját, így a szülők megismerhetik a gyerekük vizsgálati anyagát.