Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

INTERJÚ HERMANN GYÖRGGYEL, A MOMENTUM KÉPVISELŐJÉVEL

„Egyszerre kell szolidárisnak és igazságosnak lenni”

2020. március 29. vasárnap

Itt érzi otthon magát, és előbb-utóbb a kerületbe fog költözni Hermann György képviselő, aki a testületben a Közösen Józsefvárosért frakció tagja. A szociális, egészségügyi és lakásbizottság elnökeként az új lakáspályázati rendszer kidolgozásában vállalt tevékeny szerepet. A lakáspályázatokat hamarosan kiírhatnák, de a járványhelyzet miatt ezt most el kell halasztani.

- A civil szférából érkezett a politikába. Hogyan történt ez?

A Momentum NOlimpia kampánya után lettem a párt tagja, mert akkor úgy láttam, így lehetek a leghasznosabb. (NOlimpia: a Budapestre tervezett olimpiával kapcsolatos népszavazási aláírásgyűjtés volt 2017-ben – a szerk.) De már jóval előtte, a 2000-es évek közepén civilkedtem: megalapítottuk a Liberális Fiatalok Egyesületét. A 2010-es kormányváltást követően az oktatásért küzdő civil szervezetek munkájában vettem aktívan részt, hiszen én is oktató vagyok, az ELTE-n tanítok matematikát. Egyébként – ezt már egy fogadóórán is elmondtam – az Auróra létrejöttében is tevékeny szerepet vállaltam, dolgoztam is az Aurórának, de néhány éve kiszálltam.

Most már összeférhetetlen is lenne a munkámmal. Viszont az aurórás időszakban szerettem bele a kerületbe, és nagyon szeretnék egyszer ide költözni. Ám, ahogy a kerület dzsentrifikálódott, tehát az új ingatlanberuházások révén a szegényebbek kiszorultak és megjelent egy magasabb társadalmi-gazdasági státuszú réteg, úgy a lakásárak is felmentek.

- A szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság elnökeként már hivatalból is foglalkoznia kell ezzel a problémával...

Igen, ráadásul a körzetemben zajlik a Corvin 7 projekt, aminek kapcsán két 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő társasházat kell majd lebontani, és a lakóknak új lakásokat biztosítani. Az előző ciklusban ezekhez a kérdésekhez egészen másképp nyúltak, leginkább vagyongazdálkodási problémának tekintették. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy úgy kezeljük az ilyen helyzeteket, hogy aki kijjebb szorul, az ne veszteségként élje meg.

- Nehezen tudom elképzelni, hogy ha valakinek el kell hagynia a lakását, mert nem bírja anyagilag, akkor azt ne élje meg veszteségként.

Egy kényszerköltözés tényleg mindig veszteség, de hogy a kényszerű helyzetben az önkormányzat milyen segítséget nyújt az egyénnek, mennyire tartja fontosnak a párbeszédet, az egyáltalán nem mindegy. Ezzel a veszteségérzés jelentősen csökkenthető. Részvételiség ez is. A részvételi demokrácia az, amit a Pikó-csapat már a kampányban a zászlajára tűzött, és ami a tevékenységünk egyik legfontosabb alapelve. Nemrégiben  ennek jegyében a közterületi filmforgatásokról kérdeztük meg a kerületiek véleményét, és ez egy nagyon sikeres konzultáció volt. Mert valóban kíváncsiak voltunk, hogy miképp szólnak bele a filmforgatások a helyiek életébe.

- Nem marginális kérdés a filmforgatás? Nagyjából azok a válaszok születtek, amire számítani lehetett: az emberek felét zavarják a forgatások, mert hangosak a filmesek és koszt hagynak maguk után.

Marginálisnak tűnhet, de nem lényegtelen kérdés. A forgatással kapcsolatban az emberek az észrevételeik és problémáik mellett a javaslataikat is megosztották velünk, ezt pedig az önkormányzat beépítette a kerületi filmforgatásokra vonatkozó rendelet-tervezetébe. Ez egy kísérleti projekt volt, az első ilyen, annak pedig nem szabad világmegváltó szándékkal nekiindulni. Számunkra tanulság az is, hogy miképp lehet megszervezni az utcai és az online konzultációt, és hogy miként tudunk együttműködni a helyi civilekkel. Ebben a projektben a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a C8 volt a kerület vezetésének segítségére.

- A civil stratégia kidolgozása hol tart?

Nagyon jól haladunk annak kidolgozásában, hogy miképp kommunikáljon az önkormányzat a civil szervezetekkel és milyen legyen a támogatási rendszer, például a helyiségbérleti kedvezmények. Ahogy beindul majd a párbeszéd ezeken a csatornákon, beépítjük a civilek ötleteit, hogy közössé váljon mindez, mindenki elfogadja és magáénak érezze.

- Térjünk vissza a lakhatásra. Januárban Szili-Darók Ildikó azt nyilatkozta lapunknak, hogy hamarosan elkezdik az önkormányzati lakásállomány felmérését és a lakáspályázati rendszer kidolgozását. Hol tartanak ennek megvalósításban? 

A pályázati rendszer kérdéseiben dűlőre jutottunk, a rendeletet akár el is tudná fogadni a testület. A koronavírus miatti veszélyhelyzet okán ez is – mint sok minden más – későbbre tolódik. Bár a polgármesternek most meglenne a jogosítványa az egyszemélyi elfogadásra, de a demokratikus berendezkedés megőrzése a városvezetés számára nagyon fontos. A lakáspályázatok kiírását is el kell tolni, mert a pályázók nem tudják megnézni a lakásokat. A pályázat megvalósításához szükséges lakások felmérését el fogjuk végezni.

- Mit mondjunk annak az idős asszonynak, aki a kerületben él hosszú évek óta albérletben, egyedül neveli két kisiskolás unokáját, ám most az albérletből – a bérbeadók kényszerhelyzetbe kerülése okán – költöznie kell? A tulajdonos próbál segíteni új albérletet találni, de nem sikerül, mert ő a piaci ár alatt adta bérbe a lakását, hogy támogassa a nagymamát, mivel az egyik gyerek autista. Tehát ezen az áron már nem találnak albérletet, ráadásul az asszony cigány, és hiába dolgozik, szorgalmas és emberséges, nehezebben nyílnak meg számára a kapuk. Ő hova fordulhat most?

A lakáspályázati rendszer nyitva áll előtte is. Nagyritkán vannak egyedi elbírálású esetek is, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezeket csak tényleg speciális helyzetekre tartsuk fenn. Azt nekünk pontosan körül kell írnunk, hogy mi minősül speciális helyzetnek. Ha valakit baleset ér, és nem akadálymentesített a lakása, az speciális helyzet, ott rögtön lépni kell. Sajnos a mi kerületünkben a legégetőbb a lakáshelyzet, és azt is tudjuk, hogy nem tudunk mindenkin segíteni.

A szempontunk az, hogy a lakáspolitikának, illetve az egész szociális politikának egyszerre kell szolidárisnak és igazságosnak lennie. A lakásrendelet kidolgozásánál az volt a szempont, hogy minél kevésbé az egyéni mérlegelésen múljanak a dolgok, mert az egyéni méltányosság mindig fáj annak, aki épp nem részesül belőle. Ezért amikor a pályázat világosan leírt szempontjai alapján pontozunk, akkor az objektivitás dönt. Muszáj így működnünk, mert ha kizárólag az empátia és a szolidaritás vezet bennünket, az első ötnek még tudunk segíteni, de a hatodikra már nem jut.

Ön a testületi üléseken nem tartozik a vezérszónokok közé, ritkán nyilvánul meg. Pedig ott jellemzőek a politikai csatározások. Viszont két bizottságnak is vezető tagja: a szociálisban elnök, a kulturális, civil, oktatási, nemzetiségi, sport és esélyegyenlőségi bizottságban pedig alelnök. Ezeket az üléseket hogyan képzeljük el?

A bizottságokban szakpolitikai vita zajlik, egyfajta szakmai párbeszéd, a testületi ülés pedig a politikai viták terepe. Utóbbin sokan szeretik megmutatni politikai agendájukat, ezért a kommunikációjukban erre helyezik a hangsúlyt. Érdemes megnézni, hogy az ellenzéki képviselők gyakran heves vitákat generálnak a testületin, majd, amikor dönteni kell, vagyis amikor szavazunk, akkor józan mérlegelés alapján döntenek – épp ellenkezőleg, mint ahogy előtte beszéltek. Az ellenzékieknek fontos megmutatniuk a választóik felé, hogy nem csak nemet tudnak mondani, hanem tudnak konstruktívan is hozzáállni dolgokhoz. A bizottsági ülések ennek a konstruktivitásnak a jegyében zajlanak, ott hatékonyan tudunk dolgozni, és sok mindenben egyet is értünk.

Szöveg: Gaal Ilona; Fotók: Ványi Ákos

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben