Munkahelyek ezrei kerültek veszélybe a járvány miatt. Sok dolgozótól, főként alkalmi munkavállalóktól és feketén dolgozóktól váltak meg már a járvány első heteiben. Fontos, hogy a járvány- és veszélyhelyzet nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy azonnali hatállyal felmondjon.
Mindkét félnek vannak kötelezettségei:
- A munkavállalónak kötelessége jelezni, ha a koronavírus tüneteit észleli magán. A munkáltató természetesen saját hatáskörben nem bírálhatja el, hogy a munkavállalóbeteg-e vagy sem, de elküldheti orvoshoz. Ennek az éremnek a másik oldala, hogy
- a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót, ha felmerül a fertőzés veszélye a munkahelyen (például volt már megbetegedés). Ebben a vonatkozásban fontos tudni, hogy
- a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha a fertőzésveszély közvetlen és súlyos veszélyeztetést jelent. Ha például egy vele egy légtérben dolgozó kolléga megbetegszik, hazamehet és a fertőtlenítésig megtagadhatja a munkavégzést – amennyiben a munkája nem végezhető el otthon.
A betegség idejére, a keresőképtelenségre vonatkozó szabályok:
- a munkáltató évi 15 munkanap betegszabadságot adhat ki. Ezt követően táppénz vehető igénybe, amelynek folyósítási ideje a biztosítási jogviszonyban töltött időtől függ, de legfeljebb egy év lehet. Ha a táppénz leteltével még mindig fennáll a keresőképtelenség (orvos által igazoltan), akkor nem kell munkába állni, ám az illető nem kap ellátást sem a munkáltatójától, sem a társadalombiztosítástól.
- Ha a munkavállaló lakóhelye karantén alá kerül, és munkavégzése onnan nem megoldható (de tudna dolgozni, és a munkavállaló is tudná foglalkoztatni), akkor szintén keresőképtelenné válik. Ekkor a fenti szabályok érvényesek rá: betegszabadság, majd táppénz, végül mindenféle ellátás nélküli keresőképtelenség.
Ha a munkavállaló rendelkezésre áll, de a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, akkor az alapvető szabály az, hogy
- a koronavírus-járvány nem minősül elháríthatatlan külső körülménynek, azaz vis maiornak. Akkor válik vis maiorrá, ha a járvány miatt olyan kormányzati intézkedéseket hoznak, amelyek miatt ellehetetlenül a munkáltató működése. Az éttermek nyitvatartásának korlátozása például nem minősül elháríthatatlan külső körülménynek.Ha nincs szó vis maiorról, akkor állásidővé válik a dolgozó munkaideje. Alapesetben állásidőre is jár munkabér.
- Vis maior esetén viszont állásidőre nem jár munkabér.
- Elháríthatatlan külső körülmény, vagyis vis maior esetén a munkaadó mentesül a foglalkoztatási kötelezettsége alól. A megszaporodó munkaügyi perekben valószínűleg a legfőbb vitát annak eldöntése okozza majd, hogy a munkáltató helyzete a járvány idején vis maior volt-e vagy sem.
A gazdasági helyzet radikális romlása miatt létszámleépítések várhatók. A létszámleépítésről érdemes tudni, hogy ez esetben
- érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak, és annak, hogy legalább hat hónapon belül ne vegyenek fel mást ugyanabba a munkakörbe.
- Létszámleépítéskor a felmondási időre eső bért ki kell fizetni, sőt, akár végkielégítést is kell adni a munkavállalónak
A veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszűnését követő 30 napig a március 19-én életbe lépett kormányrendelet átmeneti szabályokat vezetett be a munka törvénykönyvébe. Ezek a munkáltatók helyzetét könnyítik:
- a munkaidő-beosztást akár aznap is megváltoztathatja a munkaadó. A már közölt munkaidő-beosztás ráadásul anélkül módosítható, hogy a dolgozónak rendkívüli munkavégzési pótlék vagy állásidőre jutó alapbér járna. Otthoni munkavégzést eddig évi 44 napra rendelhetett el a munkaadó, ez most átmenetileg korlátlan időtartamúvá vált. Amíg korábban a távmunkát a szerződésnek tartalmaznia kellett, most ettől eltekintve is elrendelhető.
A munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló egészségi állapotát.
- A munkahelyeken előkerülhet a munkavállaló szabadságolásának kérdése is. Fontos tudni, hogy
- az állásidő és a keresőképtelenség ideje alatt nem küldhető szabadságra a munkavállaló.
- Fizetés nélküli szabadság csak közös megegyezéssel adható ki. Ebben az időszakban a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel.
Szöveg: Gaal Ilona; Fotók: Pixabay