Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

ÁLLÁSOK VESZÉLYBEN

Munkajogi 1X1 válság idejére

2020. április 04. szombat

Munkahelyek ezrei kerültek veszélybe a járvány miatt. Sok dolgozótól, főként alkalmi munkavállalóktól és feketén dolgozóktól váltak meg már a járvány első heteiben. Fontos, hogy a járvány- és veszélyhelyzet nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy azonnali hatállyal felmondjon.

Mindkét félnek vannak kötelezettségei:

- A munkavállalónak kötelessége jelezni, ha a koronavírus tüneteit észleli magán. A munkáltató természetesen saját hatáskörben nem bírálhatja el, hogy a munkavállalóbeteg-e vagy sem, de elküldheti orvoshoz.  Ennek az éremnek a másik oldala, hogy

- a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót, ha felmerül a fertőzés veszélye a munkahelyen (például volt már megbetegedés). Ebben a vonatkozásban fontos tudni, hogy 

- a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha a fertőzésveszély közvetlen és súlyos veszélyeztetést jelent. Ha például egy vele egy légtérben dolgozó kolléga megbetegszik, hazamehet és a fertőtlenítésig megtagadhatja a munkavégzést – amennyiben a munkája nem végezhető el otthon.

A betegség idejére, a keresőképtelenségre vonatkozó szabályok:

- a munkáltató évi 15 munkanap betegszabadságot adhat ki. Ezt követően táppénz vehető igénybe, amelynek folyósítási ideje a biztosítási jogviszonyban töltött időtől függ, de legfeljebb egy év lehet. Ha a táppénz leteltével még mindig fennáll a keresőképtelenség (orvos által igazoltan), akkor nem kell munkába állni, ám az illető nem kap ellátást sem a munkáltatójától, sem a társadalombiztosítástól.

- Ha a munkavállaló lakóhelye karantén alá kerül, és munkavégzése onnan nem megoldható (de tudna dolgozni, és a munkavállaló is tudná foglalkoztatni), akkor szintén keresőképtelenné válik. Ekkor a fenti szabályok érvényesek rá: betegszabadság, majd táppénz, végül mindenféle ellátás nélküli keresőképtelenség.

Ha a munkavállaló rendelkezésre áll, de a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, akkor az alapvető szabály az, hogy

- a koronavírus-járvány nem minősül elháríthatatlan külső körülménynek, azaz vis maiornak. Akkor válik vis maiorrá, ha a járvány miatt olyan kormányzati intézkedéseket hoznak, amelyek miatt ellehetetlenül a munkáltató működése. Az éttermek nyitvatartásának korlátozása például nem minősül elháríthatatlan külső körülménynek.Ha nincs szó vis maiorról, akkor állásidővé válik a dolgozó munkaideje. Alapesetben állásidőre is jár munkabér.

- Vis maior esetén viszont állásidőre nem jár munkabér.

- Elháríthatatlan külső körülmény, vagyis vis maior esetén a munkaadó mentesül a foglalkoztatási kötelezettsége alól. A megszaporodó munkaügyi perekben valószínűleg a legfőbb vitát annak eldöntése okozza majd, hogy a munkáltató helyzete a járvány idején vis maior volt-e vagy sem.

A gazdasági helyzet radikális romlása miatt létszámleépítések várhatók. A létszámleépítésről érdemes tudni, hogy ez esetben

- érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak, és annak, hogy legalább hat hónapon belül ne vegyenek fel mást ugyanabba a munkakörbe.

- Létszámleépítéskor a felmondási időre eső bért ki kell fizetni, sőt, akár végkielégítést is kell adni a munkavállalónak

A veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszűnését követő 30 napig a március 19-én életbe lépett kormányrendelet átmeneti szabályokat vezetett be a munka törvénykönyvébe. Ezek a munkáltatók helyzetét könnyítik:

- a munkaidő-beosztást akár aznap is megváltoztathatja a munkaadó. A már közölt munkaidő-beosztás ráadásul anélkül módosítható, hogy a dolgozónak rendkívüli munkavégzési pótlék vagy állásidőre jutó alapbér járna. Otthoni munkavégzést eddig évi 44 napra rendelhetett el a munkaadó, ez most átmenetileg korlátlan időtartamúvá vált. Amíg korábban a távmunkát a szerződésnek tartalmaznia kellett, most ettől eltekintve is elrendelhető.

A munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló egészségi állapotát.

- A munkahelyeken előkerülhet a munkavállaló szabadságolásának kérdése is. Fontos tudni, hogy

- az állásidő és a keresőképtelenség ideje alatt nem küldhető szabadságra a munkavállaló.

- Fizetés nélküli szabadság csak közös megegyezéssel adható ki. Ebben az időszakban a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel.

Szöveg: Gaal Ilona; Fotók: Pixabay

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben