A kerületi újság vizsgált lapszámai azt az időszakot dokumentálják, amikor az új kerületi vezetés megkezdte a munkáját, és a helyi lapot is az alapjaitól kellett újjáépíteni – írják. Megállapítják: jól teljesít a lap abban, hogy közelebb kerüljön a kerület lakóihoz, és hogy a helyiek az életüket érintő ügyekben megnyilvánulhassanak, azokról tájékozódhassanak. A lap sikeresen határozza meg magát a helyi közélet és a helyi ügyek fórumaként – írják. Az újság legnagyobb erőssége az elemzés szerint, hogy kiváló helyszíni riportokat, és ezekben jelenik meg a legtöbb helyi lakos, az átlagember véleménye. Az interjúk főleg helyi politikusokkal készültek, de józsefvárosi írók, művészek is megjelentek. Meghatározó helyet kaptak az újságban azok a civil közösségek, művészek és színterek is, melyek fontosak a helyieknek, illetve ötletes vagy nagymúltú helyi vállalkozók, üzletek is megjelentek. Érdekes sorozat az „Akiket nem merünk megszólítani”, melyben olyan helyieket mutatnak be, akik más országból érkezve telepedtek le Józsefvárosban – írják. A társadalmi kérdések – közbiztonság, fejlődés, gyermeknevelés, idősek helyzete – gyakori témák éppúgy, mint a kultúrát vagy a régi Józsefvárost bemutató írások. A videós „kérdezz-felelek” sorozatban pedig a helyi lakosok kérdéseinek jártak utána az újságírók – állapítja meg az elemzés. Az első 10 számban a polgármester, Pikó András szerepelt a legtöbbet, összesen 32817 karakter terjedelemben. Pikó szerepléseinek 75 %-a pozitív/támogató, 21%-a semleges/tárgyilagos és 4 %-a negatív/bíráló hangvételű. Második legtöbbet az önkormányzat és a jelenlegi városvezetés szerepelt általánosan. Gyakran jelentek meg az alpolgármesterek is – interjúkban és a saját szakterületükhöz tartozó témákban megszólalva. Az elemzés szerint a jelenlegi városvezetés megjelenéseinek 65%-a pozitív volt, és csak 14%-a negatív. Az önkormányzat és a többségi, Közösen Józsefvárosért frakció is jobbára pozitívan szerepelt. Az előző városvezetés szerepléseinek több mint felében negatív színben tűnt fel, Vörös Tamás, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője pedig 32%-ban negatív/bíráló szövegkörnyezetben – főképp azért, mert az újság kereste őt, de sose kívánt nyilatkozni. Ennek okát az elemzés abban látta, hogy az egyik decemberi számban „egy fideszes képviselővel készült interjút a szerkesztő a polgármester szempontjaival kommentált”, ezután pedig a Fidesz képviselői több interjút nem adtak és nem nyilatkoztak. A képviselőtestületi ülésekről készült cikkek ugyanakkor pontosan, a jelenlegi vezetést ért kritikát is bemutatva számoltak be a fideszes képviselők hozzászólásairól – olvasható az elemzésben. „Egy olyan politikai kommunikációs környezetben, amelyben a kormánypárti politikusok tudatosan kerülnek médiumokat, hatalmas kihívás a tényszerű és elfogulatlan tájékoztatás. Úgy látjuk, hogy a Józsefváros szerkesztőségének ebben a jelenleginél mégis nagyobb mozgástere van” – olvasható az elemzésben, melyet teljes terjedelmében elolvashat az alábbi linken: A Mérték Médiaelemző Műhely elemzése a Józsefváros újságról (2019. december - 2020. február)