- Sokszor idézik egy februári nyilatkozatát, miszerint a koronavírus alig veszélyesebb az influenzánál. Most mit gondol a betegségről? 

- Egy fertőző betegség esetében nehéz megállapítani, mit rejt a veszélyes szó. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a koronavírus halálozása legfeljebb 2–3 százalék, akkor nem tűnik túl veszélyesnek. Főleg, hogy főképp beteg, idős emberekre veszélyes. Decemberben ugyanakkor még azt gondoltam, hogy nem lesz világjárvány, ebben valóban tévedtem. Ennél a vírusnál vannak rosszabbak, például a távol-keleti (SARS) és a közel-keleti (MERS) koronavírus.

- Magyarország hogyan áll a világjárvány elleni küzdelemben? 

- A mi régiónkban, így Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában vagy Szerbiában is az ellaposított járványgörbe észlelhető, néhány ezer megbetegedéssel és néhány száz fős halálozással. Úgy tűnik, itt jóval enyhébb a vírusfertőzés lefolyása, mint Nyugat-Európában, vagy akár az Egyesült Államokban. 

- Mit gondol, az orvosok, a tudósok vagy a szakértők tudták volna befolyásolni, hogy globálisan kisebb legyen a pánik? 

- Képtelenség lett volna megakadályozni ezt a pánikjelenséget a mai világban. A SARS-járvány idején, a 2000-es évek elején nem tudott ekkora pánik kialakulni, egészen más volt a kommunikáció sebessége. Most viszont azt láttuk, azzal indult a világnak a hír, hogy itt egy ismeretlen megbetegedés, nincs ellene gyógyszer, sőt védőoltás sem. Várható volt, hogy így reagál az emberiség. Hozzáteszem, Magyarországon a havi szinten 400 haláleset elenyésző a többi halálokhoz képest, mégis borzasztó indulatok alakultak ki itt is, mint mindenhol. Az új típusú koronavírust addig fogják megfoghatatlan és kezelhetetlen betegségnek tekinteni, amíg nem jelenik meg az első hatékony védőoltás ellene. Ez szerintem fél-egy éven belül meglesz, az emberiség pedig idővel szinte elfelejti, hogy volt egy ilyen járvány.

- Azt látjuk már, melyik típusú védekezés volt a legjobb? 

- Sok szempontot kell itt figyelembe venni. Ha az kap elsőbbséget, hogy minél hamarabb túllegyünk rajta, akkor a svéd minta a jó. Nem zárkóztak be, sok egészséges fiatal elkapta, a védettségre építettek. Ez, az adatokat látva, nem sikerült maradéktalanul, de például Vietnámnál még így is jobb a helyzet. Ők teljesen elzárkóztak, hamar maszkot kezdtek használni, és gyakorlatilag alig történtek megbetegedések. Ugyanakkor az egész populáció védtelen. Egyelőre még senki sem tudja megmondani, melyik a jobb taktika. Ha abban bízunk, hogy hamarosan lesz védőoltás, akkor a vietnámiaké, ha nem, akkor pedig a svédeké. Magyarország ezen a téren valahol középen áll: aránylag hamar meghozott intézkedésekkel sikerült a nagyobb járványt megakadályozni.

- A SOTE-féle reprezentatív koronavírustesztek azt mutatják, hogy rendkívül alacsony a hazai társadalom átfertőzöttsége. Kell tartanunk emiatt egy második hullámtól?

- Sokan mondják, hogy lesz második hullám, és lehet, hogy igazuk is van. Azt viszont kizártnak tartom, hogy ez olyan mértékű lehet, mint ami most a spanyoloknál, vagy a franciáknál volt. Azt gondolom, hogy mire a második hullám következne, már lesz védőoltás. Ráadásul már minden ország felkészült. Kínában sokáig nem volt új eset, a napokban viszont egy-két területen a vírus újra felütötte a fejét. Azonnal lezárták az érintett régiókat, és kontaktkutatást végeztek. 

- Orvosként megalapozottnak tartotta a hazai ágyfelszabadításokat? 

- Ez a kérdés nem a gyógyító orvos hatásköre. A Szent László Kórházról tudok beszélni: nálunk majdnem az egész kórházat felszabadították a koronavírusos betegek ellátása miatt. Sok száz betegünk volt, az intenzív ellátásunk is el tudta látni a feladatait.

- Bár vannak sokkal súlyosabb vírusok is, az emberiség a koronavírus miatt jött rá, hogy ezek veszélyes dolgok?

- Nagy hibát követett el az emberiség azzal, hogy nem figyelt a koronavírusokra. Pedig a 2002-2003-as távol-keleti koronavírus-járvány (SARS) megmutatta, mi lehetne, ha az egész világra rászabadulna egy hasonló. Kilencvenféle vírus van a denevérekben, ezek bármikor átkerülhetnek más emlősre, amely továbbadhatja az embernek. Ezután a vírus szerkezete és viselkedése megváltozik, és elkezdődhet egy világjárvány. Jobban fel kellett volna készülni, de nem tettük. A SARS már a múlté, de a 2010-es években megjelent közel-keleti változat (MERS) veszélyesebb a jelenleginél is. A tudósok nem kezdtek el semmilyen védőoltást kifejleszteni, ami esetleg segíthetett volna. El kell ismerni: a világ tudománya kicsit elaludt. Mostantól nyilván komolyabban kell vennünk a koronavírusokat. Azt gondolom, akkor lehet könnyebb a dolgunk, ha meglesz a védőoltás. Az influenza elleni küzdelemben vannak már biztató jelek, remény van egy olyan vakcinára, amit nem kell évente beadogatni, hanem 5–10 éves védettséget biztosít majd. A mostani járvány tanulsága az, hogy jobban kell figyelnünk, mert bármikor kerülhet az emberiség hasonló helyzetbe. Ez egyébként engem is meglepett. 

- Nagyjából mindenhol elkezdték az újranyitást, Magyarországon először vidéken, míg Budapesten csak két hét késéssel. 

- Budapesten, ahol sokkal nagyobb az élet, óvatosabban kell csinálni. Vidéken ráadásul sokan félnek. Bár szabad, de talán nem mennek emiatt tömegével az utcára. Hamarosan látni fogjuk, hogy a nyitással megugrik-e az esetek száma.

- Mit javasol annak a fiatal, egészséges embernek, aki megunta az otthonülést a fővárosban és kimozdulna?

- Egyetértek azzal, hogy zárt helyen mindenki hordjon maszkot, és továbbra is legyünk óvatosak. Sokan azt mondják, hogy a gazdasági következmények sokkal súlyosabbak lehetnek, mint az egészségügyiek – ez utólag fog kiderülni. Azt viszont olvasom, hogy a nagyobb gyárak nyitnak, kezd visszatérni az élet. 

- Azt mondja, nem a koronavírus a legveszélyesebb járvány, amivel foglalkozott. A hatása miatt viszont talán ez a legérdekesebb? 

- Az AIDS-el foglalkoztam, amely az 1980-as években hasonló volt, bár más módon terjed és a rizikócsoportot is jól körül lehetett írni. Az emberek épp ezért nem féltek annyira tőle. Most nem volt esélyünk, bárki megkaphatta, mert cseppfertőzéssel terjed, és ez természetesen megrémiszti az embereket. Infektológiai szempontból ez teszi érdekessé. Az ebola Afrikára korlátozódott, a társadalom kis része félt csak, hiszen tudták, hogy nagyon nehéz behurcolni és nehezen terjedt emberre. Félelmetes és veszélyes, de az sem volt az emberiség végzete.

- Melyik vírus az emberiség végzete?

A legveszélyesebb kórkép az emberiségre egy mutáns, cseppfertőzéssel könnyen terjedő madárinfluenza lenne. Egy ilyen vírusnak csaknem 100 százalékos a halálozási aránya. Úgy tudom, a kutatók szerencsére majdnem készen vannak egy megfelelő vakcinával.

- Lassan itt a nyár. Mit gondol, jó lesz a következő három hónap?

- Úgy gondolom, hogy igen, de a félelem ott marad az emberek között. Kevesebbet fognak utazni, akár országon belül is, mint egy éve. A vírus félelmet ültetett a fejekbe. Bízzunk benne, hogy az idő és a védőoltás meghozza a hatását. Ha a vakcinát sok ország rendelkezésére bocsátják, az emberiség lassan elfelejti ezt a világjárványt is. 

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotók: MTI - Szigetváry Zsolt, Árvai Károly, Varga György, Koszticsák Szilárd, MTVA